Az orosz hadsereg már nyár óta küzd komoly létszámhiánnyal, ennek megoldására jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggel, hogy mozgósítják az orosz tartalékos katonákat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt jelentette be szerda reggel 8 óra után, hogy Oroszországban behívják harcolni a tartalékosokat az Ukrajna elleni háború támogatására.
Továbbra sincs szó arról, hogy Oroszország egészét mozgósítanák, nem áll át Oroszország például a hadigazdaságra, és hasonlók – értékelte az Indexnek az orosz elnök kedd reggeli beszédében elhangzottakat Rácz András biztonságpolitikai elemző.
Oroszországnak hivatalosan kétmillió tartalékosa van, ám azt, hogy valójában mennyi tartalékos van az országban, ezt nem tudjuk pontosan. Őket nyilvánvalóan valamiféle beosztás, rend szerint fogják hívni, például életkor, katonai tapasztalat vagy fizikai állapot fényében
– tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi oktatója és a Német Külpolitikai Társaság jelenlegi kutatója.
Rácz András szerint elsősorban azért, mert az orosz hadsereg nagyon súlyos veszteségeket szenvedett el. Nyár eleje óta mondják a szakértők, hogy emberhiánya van az orosz hadseregnek, és ezt a létszámhiányt valahogy fel kell tölteni, hogy folytatni lehessen az ukrajnai műveleteket. A harcok jelentős részét az orosz szárazföldi haderő képviseli, amelynek teljes létszáma körülbelül 320 ezer fő. Ennek jelentős része már megjárta az ukrán hadszínteret. Mindeközben problémák vannak a rotációval és számos más aspektussal is.
Az Oroszország-szakértő arról is beszélt, hogy a tartalékosok bevetésének ütemét egyelőre nem tudjuk, sem azt, hogy egyszerre hány embert hívnak be. A tartalékos Oroszországban az, akinek már van előző katonai tapasztalata, szolgált már. Oroszország eddig is igyekezett rábeszélni a tartalékosokat, hogy jöjjenek vissza a katonai szolgálatba, ám ez eddig csak önkéntesen ment. A tartalékosok azonban nem igazán voltak lelkesek attól, hogy önként jelentkezzenek és Ukrajnába kerüljenek.
Most ezt az önkéntességet váltja fel a kényszer: behívják a tartalékosokat, akiknek kötelező menniük. Ez a nagy különbség – hangsúlyozza a biztonságpolitikai szakértő.
A biztonságpolitikai szakértő azt egyelőre nem tudja, hogy ezúttal hány embert fognak behívni, ám nagy rá az esély, hogy túlságosan sok tartalékost egyszerre nem tudnak mozgósítani, hiszen minden tartalékosnak kell egy emlékeztető kiképzés, amihez szükség van laktanyára, infrastruktúrára. Ezeknek pedig véges a kapacitása. Miközben ehhez szükség van kiképzőtisztekre is, akiknek jelentős része most Ukrajnában harcol vagy már halott – emeli ki Rácz András.
Szóval az Oroszország-szakértő meglátása alapján ezt nem úgy kell elképzelni, hogy egyszerre behívnak kétmillió embert.
A most bejelentett mozgósítástól Rácz András nem vár alapvető változást a háború jellegében, Oroszország várhatóan ugyanazt a felőrlésre alapuló hadviselést fogja folytatni, amit eddig. Azzal a fő céllal, hogy elfoglalja teljes Donyeck megyét, illetve megtartsa a már elfoglalt ukrajnai területeket.
Nem látszik az, hogy a tartalékosok behívásával az lenne a cél, hogy például új frontokat nyissanak Ukrajnában. Többek között az is nagyon valószerűtlennek tűnik, hogy újból megtámadnák Kijevet. Erre egy tartalékosokból álló haderő nem igazán alkalmas
– vélekedik Rácz András, aki a közelmúltban bejelentett népszavazások várható kimenetelét is előrevetítette, melyek szeptember 23. és 27. között várhatóan a négy megszállt ukrán megyében, köztük az Oroszország által függetlennek elismert Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban zajlanak.
Ezek ugye csupán elméletben népszavazások, arra lesznek jók, hogy rájuk hivatkozva Oroszország annektálja ezeket a területeket, amelyek az orosz jog szerint onnantól az orosz föderációhoz fog tartozni. Így orosz logika szerint könnyebb lesz bevetni a tartalékosokat, hiszen a föderáció saját védelméről lesz szó. Miközben ezt az annexiót az oroszokon kívül senki sem tartja majd legitimnek, az a furcsa helyzet fog előállni, hogy hirtelen ukrán csapatok harcolnak Oroszország területén. Hiszen Ukrajna veszi vissza épp a saját területeit
– vázolt fel egy reálisan várható jövőképet a biztonságpolitikai szakértő az Indexnek.
A mostani putyini bejelentést politikai kontextusban leginkább úgy lehet értelmezni, hogy Oroszországban győztek a héják. Ugyanis az elmúlt hónapok katonai kudarcainak hatására az orosz vezetésen belül többen is kritizálták Vlagyimir Putyint. A liberálisabb technokraták azért, mert szerintük deeszkalációra van szükség, vagyis véget kell vetni a háborúnak. Miközben mások a keményebb ukrajnai fellépést sürgették, beleértve az általános hadkötelezettség bevezetését
– fejtette ki az Indexnek Bendardzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.
Bendardzsevszkij Anton – aki az Index egyik vendégszerzője is – úgy látja, Putyin elnök eddig valahol a két álláspont között igyekezett maradni, korlátozottabb eszközökkel próbálta elérni az orosz katonai célokat, ám úgy tűnik, hogy az elmúlt napok ukrán ellentámadásai után a héják oldalára állt.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.
(Borítókép: Metin Aktas / Anadolu Agency / Getty Images)