Egybehangzóan a Magyar Helsinki Bizottság évek óta képviselt álláspontjával a luxembourgi bíróság világossá tette: a menekülő embert is megilleti a tisztességes eljáráshoz és a védekezéshez való jog, ehhez pedig meg kell tudnia azt is, hogy a hatóság miért nem adott neki menedékjogi védelmet – írja a helsinki.hu.

A luxembourgi bíróság kimondta, hogy a hazai szabályozás ellentétes az uniós joggal, ezért a menedékkérőknek automatikusan hozzáférést kell biztosítani a nemzetbiztonsági szakhatósági állásfoglalás meghatározó lényegéhez, hogy érdemben védekezhessenek vele szemben. Nem elegendő, hogy a perben a hazai bíróság megismerheti ugyan a tartalmát, de a menekült nem.

Az EUB azt is egyértelművé tette, hogy a nemzetbiztonsági szakhatóságok nem vehetik át a menekültügyi hatóság szerepét. Utóbbinak kell ugyanis a lényeges tényeket és körülményeket mérlegelve döntenie arról, jár-e vagy sem a nemzetközi védelem, nem pedig más, nem erre a feladatra felhatalmazott hatóságnak. Tehát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak a határozatában ezentúl fel kell tüntetnie azokat az okokat, amelyek miatt a védelmet visszavonta, megszüntette, nem újította meg, vagy a védelemből kizárta az egykori menekültet.

„A nemzetbiztonsági szempont érvényesítése fontos része a menekültügyi és a külföldiek tartózkodásával kapcsolatos eljárásoknak is. Ezzel civil jogvédőként is tisztában vagyunk. Az viszont elfogadhatatlan, hogy az ilyen, tartalmukban megismerhetetlen állásfoglalásokat aduászként használják fel. Senki nem szeretne olyan önkényes állami eljárások alanyává válni, ahol nem ismerheti meg az ellene felhozott vádakat, és nem tudja, mi ellen is kellene védekeznie. Ezért aztán ügyvédként és állampolgárként is üdvözlöm az EUB mai ítéletét” – szögezte le Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

(Borítókép: Horst Galuschka / picture alliance / Getty Images)