Az ukrán elnök azt követelte, hogy az ENSZ különleges bírósága „igazságos büntetést” szabjon ki Oroszországra az ukrajnai invázió miatt, beleértve a pénzügyi büntetéseket és Moszkva vétójogának elvesztését a Biztonsági Tanácsban.
Volodimir Zelenszkij szerdán az ENSZ Közgyűlésében a világ vezetőihez intézett beszédét azután mondta el, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte Moszkva első háborús mozgósítását a második világháború óta, és azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyvereket vet be Oroszország védelmében, amit meghatározó kelet-nyugati összecsapásnak nevezett.
Moszkva mintegy 300 ezer katonát tervez besorozni, ami nyilvánvalóan fokozza a februárban kezdődött ukrajnai inváziót, amely több ezer halottat követelt, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására, és romba döntötte a városokat.
Oroszország mozgósítása Putyin két évtizedes hatalmának talán legkockázatosabb belpolitikai lépése, amely a Kreml hónapokig tartó ígéreteit hiteltelenítette, miszerint nem tesz ilyesmit. A részleges mozgósítás olyan időszakban történik, amikor Oroszországnak számos kudarccal kell szembenéznie a harctéren – írja a Reuters.
A besorozás miatti aggodalom odáig vezetett, hogy az Oroszországból induló repülőjáratok gyorsan elkeltek, és a bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij tömeges tüntetésekre szólított fel a mozgósítás ellen. Az OVD-Info független tüntetésfigyelő csoport szerint szerda estig 38 orosz városban körülbelül 1400 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken.
Zelenszkij a béke öt, szerinte egyelőre nem tárgyalható feltételét fogalmazta meg. Ezek között szerepel az orosz agresszió megbüntetése, Ukrajna biztonságának és területi integritásának helyreállítása, valamint biztonsági garanciák.
Ukrajna ellen bűncselekményt követtek el, és mi igazságos büntetést követelünk
– mondta az elnök az ENSZ-testületének. Az ENSZ számos küldöttje állva tapsolt Zelenszkijnek a beszéde végén. Putyin egy televíziós beszédében rendelte el a részleges sorozást, amelyben négy ukrán tartomány elcsatolását is bejelentette, és azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország védelmében nukleáris fegyvereket vet be.
Joe Biden amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés előtt tartott beszédében erre reagált: „Putyin elnök ma ismét nyíltan nukleáris fenyegetést intézett Európa ellen, vakmerően semmibe véve az atomsorompó-rendszert.” Justin Trudeau kanadai miniszterelnök elítélte Putyin felelőtlenségét, hozzátéve, hogy az orosz elnök viselkedése csak azt mutatja, hogy inváziója kudarcot vallott.
Az Európai Unió külügyminiszterei szerdán megállapodtak abban, hogy új szankciókat készítenek elő Oroszországgal szemben, és növelik a Kijevbe irányuló fegyverszállításokat.
„Egyértelmű, hogy Putyin megpróbálja elpusztítani Ukrajnát” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi vezetője újságíróknak. A G7 csoportjának külügyminiszterei szerdán New York-i találkozójukon megerősítették együttműködésüket az Ukrajnának nyújtott támogatás kiterjesztésében – közölte Josimasza Hajasi japán külügyminiszter.
Oroszország és Ukrajna szerdán váratlan fogolycserét hajtott végre, a háború kezdete óta a legnagyobbat, amely csaknem 300 embert érintett, köztük tíz külföldit és azokat a parancsnokokat, akik Mariupol sokáig fennálló ukrán védelmét vezették.
A szabadon engedett külföldiek között volt két brit és egy marokkói is, akiket júniusban halálra ítéltek, miután elfogták őket az ukrán hadsereg tagjaiként. A Szaúd-Arábia által közvetített megállapodásban három másik brit, két amerikai, egy horvát és egy svéd állampolgár is szabadlábra került.
A szabadon engedett ukránok a Mariupol kikötővárosért folytatott hosszú harc után estek fogságba, köztük magas rangú katonai parancsnokok
– mondta Andrij Jermak, Zelenszkij hivatalának vezetője.
Több nyugati katonai szakértő szerint több százezer új katona behívása hónapokig tartana, nem sokat segítene Oroszország veszteségeinek lassításában, és még ronthatna is a helyzeten, mivel az újoncok kiképzése és felszerelése erőforrásokat vonna el a harctértől. Eddig úgy tűnt, hogy a háború Oroszországban – ahol a független médiumokat egytől egyig bezárták, és a „különleges katonai művelet" nyilvános kritikáját is megtiltották – a nép támogatását élvezi.
Most azonban sok hétköznapi orosz ember számára, különösen a városi középosztályban, a mozgósítás lenne az első jel arra, hogy a háború személyesen őket is érinti.
A férfiak a moszkvai metróban a behívópapírokat tanulmányozták. „Az ember mindig aggódik az ilyen pillanatokban. Mert van feleséged és családod, és gondolsz rájuk” – mondta egy fővárosi lakos a Reutersnek.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022. szeptember 14-én. Fotó: Metin Aktas/Anadolu Agency/Getty Images)