Mindenki azt találgatja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök blöfföl-e. De az igazi probléma inkább az, hogy a párbeszéd Oroszország és a nyugati országok vezetői között szinte teljesen megszakadt.
„Az Európai Uniónak komolyan kell vennie Vlagyimir Putyin fenyegetéseit, az ukrajnai konfliktusban atomfegyvereket is bevethet” – mondta a napokban Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki hozzátette: a háború „veszélyes pillanathoz” érkezett. Szerinte az orosz hadsereg sarokba szorult, és Putyin reakciója az atomfegyverekkel kapcsolatosan nagyon rossz hír. Az uniós főképviselő szerint viszont olyan „diplomáciai megoldást” kell találni, amely „megőrzi Ukrajna szuverenitását és területi integritását”.
Ellenkező esetben befejezhetjük a háborút, de nem lesz béke, hanem újabb háború lesz
– nyilatkozta Josep Borrell a BBC szerint. Putyin szerdán bejelentette a részleges mozgósítást, és a beszédében kijelentette, hogy Oroszország rendelkezik „különböző megsemmisítő fegyverekkel”, és „minden rendelkezésünkre álló eszközt be fog vetni” Oroszország megvédésére.
Majd hozzátette: „Nem blöffölök.”
Erre Borrel úgy reagált, hogy „amikor az emberek azt mondják, hogy nem blöffölnek, akkor komolyan kell venni őket”. Andrej Baklickij, az ENSZ tömegpusztító fegyverekkel foglalkozó egyik vezető kutatója ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy ez a fenyegetés egy extrém esetre utal: ha „ellenséges tankok hatolnak be Moszkvába”. Megjegyezte azt is, hogy az orosz doktrína kifejezetten kimondja, a végső döntés az államelnöké.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter úgy gondolja, hogy Putyin blöfföl az atomfegyverekkel kapcsolatban. Ellenben Alekszandar Vučić szerb elnök „nem hiszi el, hogy blöfföl”. Több nemzetközi lap is úgy értesült, hogy Joe Biden amerikai adminisztrációja hónapok óta titkos üzeneteket küld a Kremlnek.
Ezekben rendre figyelmeztetik Oroszországot, ha Ukrajnában nukleáris fegyverek alkalmazása mellett dönt, annak súlyos következményei lesznek.
Mint ismeretes, ugyanebben a beszédben Putyin bejelentette, hogy 300 ezer, korábban már katonai szolgálatot teljesítő orosz állampolgárt fognak behívni. Ezt követően tüntetések voltak Oroszország-szerte. Jelenleg pedig négy megszállt ukrán régióban tartanak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról – Ukrajna elítélte és annexiós kísérletnek minősítette ezeket az akciókat.
Az Európai Unió külügyi vezetője meglepően nyersen hangoztatta az európai problémákat. Borrell kimondta azt, amit sokan nyilvánosan nem: hogy Európa és szövetségesei próbálják irányítani a narratívákat ebben a háborúban, mivel Oroszország folyamatosan azt mondja, hogy az EU-s szankciók a felelősek az európai problémákért. A szankciókon túl a másik nagy fenyegetést most már a nem leplezett nukleáris támadás jelenti.
Az orosz elnöknek egyre nagyobb kihívást jelent Ukrajna. A Kreml úgy véli, hogy a kijevi kormányt a Nyugat irányítja, és hogy az Egyesült Államok és Európa vezetői, ha úgy akarnák, elkerülhetnék az eszkalációt, ezzel csökkentve a NATO és Oroszország közötti összecsapás kockázatát is – amennyiben megállítanák az ukrán előrenyomulást, és rávennék Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy fogadja el Putyin feltételeit.
Ám a szakértők szerint az ukrán hadsereg nemhogy nem fogja kiüríteni a Moszkva által elcsatolt területeket, hanem nagy valószínűséggel növelni fogja erőit, hogy további területeket szabadítson fel, mielőtt az orosz erősítés megérkezik.
Putyinnak így nem lesz más választása, mint folytatni.
Bár az emberi erő jelenleg még nem áll rendelkezésre, növelheti a légierő és a rakéták bevetését, hogy bombázza Ukrajna kritikus infrastruktúráját. Ha ez sem állítja meg az ukrán előrenyomulást, taktikai atomfegyverek bevetésével fenyegetőzhet – írja a Financial Times.
Talán a legaggasztóbb az, hogy az Oroszország és a Nyugat közötti kommunikációs csatornák megszakadtak, ebbe beleértve a magas rangú katonai vezetők közötti párbeszédet is.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2016. október 19-én. Fotó: Adam Berry / Getty Images)