Egy nemrég megjelent nemzetközi kimutatásban arra a következtetésre jutottak az elemzők, hogy a magyar kormány a legstabilabb az egész kontinensen.
Az Euractiv portál szerint a kutatást a Pantarhei nevű bécsi elemző- és tanácsadócég készítette, és azt mérték fel, hogy az uniós tagállamokban mennyire stabil a kormányzat.
Az elemzők Magyarországot sorolták az első helyre.
Az összehasonlító elemzésben elsősorban azt vették figyelembe, hogy a kormány hány pártból tevődik össze, és hogy az adott országban hány kormányválság volt az utóbbi két parlamenti ciklusban. Az Euractiv szerint így nem meglepő, hogy Magyarország került az első helyre, mivel 2010 óta a Fidesz és KDNP kétpárti koalíciója van hatalmon és az utóbbi évek választásain rendre kétharmados többséget szereztek a parlamentben (kormányválság pedig 2010 óta nem volt).
Magyarország után Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország folytatta a sort a stabil kormányok közt. A lista másik végére pedig Spanyolország, Bulgária és Olaszország került amiatt, hogy ezekben az országban viszonylag gyenge, sok pártból álló kormánykoalíció végzi a kormányzást, és hogy az utóbbi években jellemzőek voltak a kormányválságok.
Általánosságban a Pantarhei elemzői úgy látják, hogy a mostani, válságos helyzetben az Európai Unió-szerte nehézséget jelent a kormányoknak az, hogy egyáltalán a ciklus végéig kihúzzák. „Mindez ahhoz vezetett, hogy szinte állandóvá vált a változás, a pártok pedig jóformán konstansan választási üzemmódban működnek. Ezáltal viszont csak korlátozottan, kevésbé hatékonyan tudnak választ adni a jelentős, fontos politikai kérdésekre” – fogalmaztak.
Az elemzők arra is rávilágítottak, hogy az EU 27 tagországából 21-ben időközi kormányváltás zajlott le az utóbbi két parlamenti ciklusban: Bulgáriában négy, Ausztriában hat, Olaszországban és Romániában pedig hét alkalommal is megtörtént ez. Hozzátették azt is, hogy a politikai bizonytalanság növekedése pedig szerintük ahhoz járult hozzá, hogy a nacionalista, populista pártok megerősödtek, miközben a mérsékelt bal- és jobboldali pártok támogatottsága is összezsugorodott.
Úgy fest, hogy a nagy pártok és tiszta politika viszonyok korszaka lezárult az Európai Unió tagállamaiban
– írták az elemzők, hozzátéve, hogy az eddigi, jellemzően egypárti dominancia helyett egyre inkább a „három vagy több pártból álló koalíciók” válnak gyakoribbá a tagországok kormányaiban.
A Pantarhei elemzésében végül arra is kitértek, hogy a tagországok kormányainak instabilitása az egész EU döntéshozatalára is kihat, ugyanis az Európai Tanács állam- és kormányfői is egyre nehezebben tudnak megegyezni emiatt a különféle kérdésekben, és a tagállamok az eddigieknél gyakrabban blokkolják az Európai Bizottság által kezdeményezett lépéseket.
A kormányzás természete jelentősen megváltozott Európa-szerte: sokkal töredezettebbé és volatilisabbá vált. Ezáltal az Európai Tanácsban is nehezebb közös nevezőre jutni az alapvető politikai döntésekről
– összegezte a Pantarhei ügyvezetője, Gilbert Rukschcio az Euractivnak nyilatkozva.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)