Miközben az orosz elnök elrendelte a tartalékosok részleges mozgósítását, Oroszország nukleáris arzenáljának a bevetését sem zárta ki.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Putyin rendelete nyomán háromszázezer katonát sorozhatnak be. Ezzel egyidejűleg a Kreml vezetője figyelmeztette a Nyugatot, hogy különböző „pusztító fegyverekkel” rendelkezik, miután azzal vádolta a világ vezetőit, hogy „nukleáris zsarolást” indítottak országa ellen.
„Nem blöffölök, amikor azt mondom, hogy nukleáris fegyvereket is bevethetek” – jelentette ki Vlagyimir Putyin a nemzethez ritkán intézett televíziós beszédében.
„Semmilyen fenyegetés és propaganda” nem tudja leplezni a tényt, hogy Ukrajna megnyeri a háborút – így reagált az orosz elnök fenyegetésére Ben Wallace brit védelmi miniszter.
Ténylegesen azonban milyen nukleáris fegyverekkel rendelkezik Oroszország, és milyen károkat okozhat?
Összesen 5977 nukleáris robbanófejet tárol az Amerikai Tudósok Szövetségének adatai szerint, és ez a legnagyobb készlet a világon.
Ehhez képest az Egyesült Államokban 5428, Franciaországban 290, az Egyesült Királyságban pedig 225 nukleáris töltetet tartanak nyilván. Az összes nukleáris robbanófej csaknem 90 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van.
Szakértők szerint azonban a robbanófejek és fegyverek pontos száma nem ismert a biztonsági stratégiákat és aggodalmakat övező titkolózás miatt. A Bulletin of the Atomic Scientists már az év elején arra figyelmeztetett, hogy alig 100 másodperc választ el bennünket az ítélet napjától, a világvégétől.
Az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták, az ICBM-ek elérik és elpusztíthatják a világvárosokat, köztük Washingtont és Londont. Kilövésük után 10 perccel már csúcssebességükkel szállnak.
Egy Oroszországból indított rakéta akár 20 perc alatt elérheti az Egyesült Királyságot.
Vlagyimir Putyin már a háború kezdetén riadalmat keltett az egész világon, miután nukleáris elrettentő erejét magas készültségbe helyezte.
A robbanófejek hatóereje 300–800 kilotonna – emlékeztetett akkor egy brit védelmi szakértő. Sir Richard Barrons tábornok szerint 300 kilotonna elegendő Washington, London vagy Párizs elpusztításához.
Arra is felhívta a figyelmet: az orosz interkontinentális rakéták hatótávja Európán kívül az Egyesült Államokat is veszélyezteti.
Pusztítónak nevezte a kisebb kaliberű, 203 mm-es ágyúkat, amelyek 37 kilométeres távig tudnak célba juttatni egy 110 kilogrammos lövedéket. Gyakorlatilag „egy körülbelül ezer tonna TNT-vel egyenértékű egy kilotonnás nukleáris lövedéket is ki tud lőni” – mondta a tábornok.
Az orosz Iszkander rakéta hatótávolsága viszont 500 kilométer, robbanófeje 480 kilogrammos, pontossága pedig ötméteres. „Öt és ötven kilotonna hatóerejű nukleáris töltet hordozására alkalmas” – szögezte le a szakértő.
A Szovjetunióban több fék korlátozta a nukleáris fegyverek bevetését, mint Oroszországban, ahol az elnök, a védelmi miniszter vagy a vezérkari főnökség adhat kilövési engedélyt.
A döntést azonban az elnök hozza meg – ez áll Az Orosz Föderáció nukleáris elrettentéssel kapcsolatos állami politikájának alapelvei elnevezésű, 2020-as dokumentumban.
A Cseget-bőrönd mindig az elnök, Putyin közelében nyugszik. Ez köti őt össze az orosz stratégiai nukleáris erők parancsnoki és irányítási hálózatával. A Cseget nem tartalmaz nukleáris indítógombot, hanem az indítási parancsokat továbbítja a központi katonai parancsnokságnak.
Az orosz vezérkarnak van hozzáférése a kilövési kódokhoz, amelyekkel egyes fegyverparancsnokokat utasíthat a kilövésre.
Ugyanakkor a Perimetr névre keresztelt tartalékrendszerrel a vezérkar a közvetlen parancsnokság megkerülésével közvetlenül kezdeményezheti a föld-föld rakéták indítását.
Az ellenség meghátráltatása érdekében az orosz nukleáris doktrína lehetővé teszi az úgynevezett taktikai nukleáris fegyver, a korlátozott nukleáris robbanás alkalmazását hagyományos konfliktusban, például az ukrajnai háborúban.
A stratégiai nukleáris fegyverek sokkal távolabbi célpontokat, például az Egyesült Államokat is képesek eltalálni.
Az orosz–amerikai fegyverkezési versennyel párhuzamosan az évtized végéig Ázsia is telítődik a hagyományos rakétákkal, amelyek messzebbre és gyorsabban repülnek, erősebben csapódnak be, és kifinomultabbak lesznek elődeiknél.
Kína már most tömegesen gyártja DF-26-os rakétáját, egy többcélú fegyvert, amelynek hatótávolsága eléri a 4000 kilométert.
Az Egyesült Államok olyan új fegyvereket fejleszt, amelyekkel kordában tarthatja Kínát a Csendes-óceánon. A fejlesztésben Japán és Tajvan és megkísérel lépést tartani az esetleges fenyegetésekkel. Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint 2022 elején kilenc ország mintegy 12 700 robbanófejjel rendelkezett.
(Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által közreadott, videófelvételről készített képen tesztindítást végeznek a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről 2022. április 20-án. Fotó: MTI / EPA / Orosz védelmi minisztérium)