Oroszország közölte, hogy pénteken ünnepélyes keretek között hivatalosan is annektálja Ukrajna további négy részét, néhány nappal az el nem ismert népszavazások után.
A döntést a négy régióban (Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja) lefolytatott népszavazás eredményére hivatkozva hozták meg. A nemzetközi közösség majdnem egésze törvénytelennek tartja az Oroszország által tartott „népszavazásokat” − közölte a BBC.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben fog beszédet tartani.
Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, annak a négy régiónak a vezetői, ahol kedden lezárult az ötnapos szavazás, a Kreml Szent György-termében aláírják az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló szerződéseket.
A moszkvai Vörös téren már felállítottak egy színpadot, amelyen óriásplakátok hirdetik, hogy a négy régió Oroszország része.
Hasonló keretek közt zajlott a Krím 2014-es orosz annektálása, amely szintén egy vitatott népszavazást követően történt, és amelyet szintén egy színpadról elmondott győzelmi beszéddel ünnepelt meg Vlagyimir Putyin.
Mint azt megírtuk, az orosz állami Interfax hírügynökség már vasárnap közölte, hogy csütörtökön az orosz parlament alsó- és felsőháza is napirendre tűzheti a kérdést, pénteken pedig az orosz elnök tarthat beszédet a két ház összevont, rendkívüli ülésén.
Ha formálisan valóban saját területének fogja tekinteni ezt a négy régiót, az az egész háborúban fordulatot hozhat, mert az orosz vezetés onnantól kezdve nevezheti honvédő háborúnak az Ukrajna ellen folytatott támadást. Az orosz katonai doktrína szerint ebben az esetben akár atomcsapást is indíthatnak.
Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei élesen elítélték a szavazást, amit csalásnak tekintenek, és úgy nyilatkoztak, hogy soha nem ismerik el az eredményt. Annalena Baerbock német külügyminiszter csütörtökön csatlakozott más nyugati tisztviselőkhöz, akik elítélték a szavazást.
Úgy vitték el az embereket a munkahelyükről vagy az otthonukból szavazni, hogy fenyegették őket, sőt néha fegyvert is fogtak rájuk
− mondta egy berlini konferencián.
A választási tisztviselők fegyveres csapatok kíséretében jártak házról házra a szavazás öt napja alatt. A gyanúsan magas szavazatarányt a nemzetközi közösség azzal magyarázta, hogy az ukrajnai kínos katonai veszteségek után egyre inkább sarokba van szorítva az orosz vezetés.
A folyamat múlt pénteken kezdődött Ukrajna mintegy 15 százalékán, úgy, hogy a helyben élőket csak napokkal korábban értesítették. Az orosz állami média azzal érvelt, hogy a fegyveres őrök bevetése biztonsági célokat szolgál, de egyértelmű, hogy a lakosság megfélemlítése is a cél.
Szóban kellett válaszolni, a katona pedig bejelölte a választ a lapon
− mondta egy Enerhodarban élő nő a BBC-nek.
A Moszkva által a négy dél- és kelet-ukrajnai régióban beiktatott adminisztrációk kedd este azt állították, hogy a Zaporizzsja régióban leadott szavazatok 93 százaléka támogatta az annexiót, ahogyan Herszon régióban 87 százalék, Luhanszk régióban 98 százalék, Donyeckben pedig 99 százalék − közölte az AP hírügynökség.
Oroszország nem ellenőrzi teljes mértékben az általa elcsatolt négy régió egyikét sem. Bár Luhanszk nagy része orosz kézben van, Moszkva Donyecknek csak 60 százalékát ellenőrzi.
Hét hónappal azután, hogy az orosz erők észak, kelet és dél felől megszállták Ukrajnát, még mindig mind a négy területen háború volt. A déli régió, Zaporizzsja fővárosa szilárdan az ukrán kormány ellenőrzése alatt áll, Herszonban pedig ellentámadás folyik.
A népszavazásokat Ukrajna is illegitimnek minősítette, hozzátéve, hogy minden joga megvan a területek visszafoglalására, és ez az álláspontja Washington támogatását is elnyerte.
(Borítókép: Egy lebombázott lakóház Ukrajnában, Bakhmut, Donyeck régióban 2022. szeptember 26-án. Fotó: Anatolii Stepanov / AFP)