A nyugdíjbiztosítási rendszer módosítása mellett még három másik kérdésről is népszavazást tartottak a hét végén Svájcban. Ez viszonylag mindennapos az országban, a közvetlen demokráciában pedig rendkívül széles eszköztára van a polgári kezdeményezéseknek.
Svájcban népszavazást tartottak 2022. szeptember 25-én, vasárnap, amelynek kiemelt témája a nők nyugdíjkorhatárának megemelése volt, hogy összhangban legyen a férfiakéval. Ahogy arról az Index is beszámolt, a svájci nép több mint 25 év után először szavazott úgy, hogy módosítsák az ország nyugdíjtörvényét.
Ezzel együtt a svájci nyugdíjbiztosítási rendszer (Alters- und Hinterlassenenversicherung, röviden AHV) finanszírozását is rögzíteni kell a következő tíz évre. A reform 2024-ben lép hatályba azzal a céllal, hogy a nyugdíjbiztosítási rendszert több bevétellel és kevesebb kiadással stabilizálják.
Az általános nyugdíjkorhatár így a nők számára egy évvel, 65 éves életkorra nőtt, amely immár megegyezik a férfiakéval.
Az emiatt megjelenő többletbevétel az AHV-büdzsének 0,4 százalékponttal magasabb, 8,1 százalékos növekedést jelent. Ez azt jelenti, hogy évente körülbelül 1,5 milliárd svájci frank áramlik a rendszerbe – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung svájci tudósítója.
A reform hatályba lépésének első évtizedében kell a magasabb nyugdíjkorhatárból eredő kártalanítási kifizetéseket rendezni, ami a megtakarítások közel egyharmadát érinti. Svájcban azonban azért döntöttek a törvénymódosítás mellett, mivel
a demográfiai folyamatok miatt az állami nyugdíjbiztosítási rendszer egyensúlya megtört.
Az AHV kiadásai már így is nagyobbak voltak, mint a bevételei, emellett a nyugdíjasok száma gyorsabban növekszik az országban, mint a munkavállalóké. Mivel a várható élettartam, ezáltal a nyugdíjas évek száma is nő, a kifizetendő nyugdíjak összege a következő tíz évben 48 milliárd svájci frankról 63 milliárdra növekedett volna. A reform nélkül a nyugdíjbiztosítási rendszer minden évben egymilliárd svájci frankos hiánnyal zárna.
A változtatás azonban csak épphogy átment, hiszen a szavazók csupán 50,57 százaléka volt mellette. Demográfiai szempontból is megosztott volt az ország, a férfiak nagy többségben szavaztak igennel, a nők pedig nemmel. Emellett az is érdekes, hogy a német nyelvterületeken nagyobb volt az egyetértés a módosításokkal, mint Svájc francia és olasz ajkú részein.
A reform ellenzői azzal érveltek, hogy a változtatás egyértelműen a nők rovására történik, akik átlagosan a férfiak nyugdíjához képest egyharmadnyival kevesebb pénzt kapnak.
Az ellenzők ennek fényében kijelentették, hogy amennyiben a módosítást elfogadják, az gyakorlatilag a nők általános nyugdíjkorhatárának 67 éves korra emelését jelentené.
Svájcban azonban nem csak erről a kérdésről tartottak népszavazást vasárnap. Az egyik egy kezdeményezés volt, amely a gyári állattenyésztés betiltásáról és az állatok méltóságáról szólt. Emellett arra kérte volna a kormányzatot, hogy szigorúbb feltételeket szabjon meg az állatok életkörülményeire, valamint az állati eredetű élelmiszerek minőségére vonatkozóan. A javaslatot végül 62,86 százalékos arányban elutasították a népszavazáson.
A második alkotmánymódosítási javaslat arról szólt, hogy további forrásokat kell létrehozni a nyugdíjbiztosítási rendszer számára, ezért pedig az áfakulcsot is emelni kell. Ez a csökkentett áfakulcsnál 2,5-ről 2,6 százalékra, az általános áfakulcs esetében 7,7-ről 8,1 százalékra való módosulást jelentene. A javaslatot végül 55,07 százalékos arányban elfogadták a népszavazáson.
A harmadik javaslat arról szólt, hogy a svájci cégeket arra kellene ösztönözni, hogy kötvényeket bocsássanak ki Svájcban. Az új javaslat a hazai kötvényeket kivételként kezelte volna a forrásadó alól, valamint megtiltotta volna a forgalmi adó kivetését rájuk. A javaslatot végül 52,01 százalékos arányban elutasították a népszavazáson.
A svájci közvetlen demokráciának három fő eszköze van:
Kötelező népszavazást akkor kell kiírni, amikor alkotmánymódosításról, az ország biztonsági vagy bármilyen szupranacionális szervezethez való csatlakozásáról vagy rendkívül országos (egy évet meghaladó hatállyal, az alkotmánnyal nem összhangban lévő) rendeletről van szó. Ekkor az érvényességhez legalább kétharmados többségre, 50 százalék plusz egy fős részvételi arányra, valamint arra van szükség, hogy a 23 svájci kantonból legalább 12 legyen a javaslat mellett.
Egyszerű többség és 50 százalék plusz egy fős részvételi arány akkor elég, ha az alkotmány teljes vagy részleges módosításáról szóló polgári javaslatról szavaznak, vagy ha az alkotmány teljes körű módosításáról a parlament két háza között nincs egyetértés.
Opcionális népszavazást az országos szintű rendeletek (egy évet meghaladó hatályú) rendkívüli rendeletek, országos dekrétumok, valamint nemzetközi megállapodások esetében írhatnak ki. Ekkor legalább ötvenezer svájci állampolgár vagy a 23-ból nyolc kanton száz napon belüli kezdeményezése kell az országos voksoláshoz. Ha ez megvalósul, akkor egyszerű többség, valamint 50 százalék plusz egy fős részvételi arány elég az érvényességhez.
A polgári kezdeményezéseket két csoportra osztják attól függően, hogy az alkotmány teljes vagy részleges módosítását célozzák. Mindkét esetben a nyilvánosságra hozatalt követő 18 hónapon belül legalább százezer aláírásra van szükség, hogy népszavazást írjanak ki.
Amennyiben teljes módosításról van szó, akkor a már korábban említett részvételi arányok mellett elég az egyszerű többség az érvényességhez, amennyiben viszont részleges módosítás jön szóba, már kétharmados többségre van szükség az érvényességhez, valamint arra, hogy a 23-ból legalább 12 kantonban legyenek többségben az igenek.
(Borítókép: Michele Limina / Bloomberg / Getty Images)