Az Index információi szerint hétfőn Magyarországra érkezik Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke. Üzbég államfő legutóbb húsz éve járt Budapesten. Mirzijojev hat évvel ezelőtti hatalomra kerülése után a közép-ázsiai állam széles körű politikai és gazdasági reformok útjára állt, rövid idő alatt impozáns fejlődést ért el. Tavaly az ország GDP-növekedése meghaladta a hét százalékot. A 35 milliós lakossággal rendelkező, nyersanyagokban gazdag Üzbegisztán regionális hatalmi pozíciókra is tör. Mutatjuk, miért lehet mindez fontos Magyarország számára.
Islom Karimov üzbég elnök – aki több mint 27 évig vezette lakosságát, tekintve Közép-Ázsia legnagyobb államát – 2016-ban bekövetkezett halála új korszakot nyitott Üzbegisztán életében. Utódja, az ország korábbi miniszterelnöke
Savkat Mirzijojev szakított Karimov korábbi autokratikus és izolacionista politikájával.
Mirzijojev amnesztiát hirdetett a politikai foglyoknak, sajtószabadságot vezetett be és megreformálta a korábbi hírhedt üzbég nemzetbiztonsági szolgálatot. 2017-ben elindult a valutapiaci liberalizáció, drasztikusan csökkentek a vámtarifák, egyszerűsödött az áruk mozgása. Konvertibilis lett az üzbég nemzeti valuta, elindult az állami vállalatok privatizációja. 2019-ben pedig radikális adóreform került bevezetésre, amely másfél-kétszeresével csökkentette az adóterheket.
Széles körben, korlátozások nélkül elérhetővé vált az internet, az igazságszolgáltatásban adminisztratív bíróságok jöttek létre a hatósági visszaélésekkel szemben, az oktatásban nyolcvan új felsőoktatási intézmény létesült, köztük nemzetközi egyetemek is. A vízumkorlátozásokat feloldották, a turizmus korábban nem látott mértékben növekedett. Néhány év leforgása alatt rá sem lehetett ismerni az országra.
Mirzijojev elnöksége öt éve alatt összesen 24 százalékkal nőtt a gazdaság, 34 százalékkal növekedett az ipari teljesítmény. Az export másfélszeresére, a külföldi befektetések háromszorosára, az átlagfizetések 2,2 szeresére emelkedtek.
Azért azt is meg kell jegyezni, hogy az országban zajló folyamatok nem teljesen problémamentesek: a tavalyi elnökválasztásokon Mirzijojev fölényes győzelmet aratott, így 2026-ig maradhat hatalmon. Az üzbég alkotmány szerint utoljára, és az elnökválasztásról szóló tavalyi cikkben úgy fogalmaztunk, hogy az igazi politikai kihívás majd ekkor várja az országot, hiszen bebizonyosodik, túl tud-e lépni Mirzijojev a szovjet örökségen. A jelek alapján egyre inkább úgy tűnik, hogy Mirzijojev maradni fog, ugyanis az idén benyújtott alkotmánymódosítás következtében – orosz és kazah mintára – újraindulna a számítás az elnöki ciklusokat tekintve a most 65 éves államfő számára.
Karimov halála után megindult a verseny a világ előtt hirtelen megnyílt, regionális ambíciókat is mutató Üzbegisztánért az európai országok körében is. Persze nem voltak vele egyedül: Oroszország hagyományosan érdekszférájának tekinti a közép-ázsiai térséget, és a kétezres éveket követő megerősödése óta egyre aktívabb szerepre tör, kihasználva a korábbi történelmi és kulturális kapcsolatait. A gazdasági kapcsolatokat tekintve ugyanakkor Peking megelőzte Moszkvát, és néhány éve Üzbegisztán legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált. Fontos regionális szereplő továbbá Törökország, amely az elmúlt években a közel-keleti, kaukázusi, és újabban a közép-ázsiai térségben is Oroszország pozícióira tör.
Üzbegisztánban nagy potenciál rejtőzik, a megfelelő belső és külső körülmények hatására könnyen válhat a térség egyik legfontosabb államává. Az uránkészleteket tekintve a közel 449 ezer négyzetkilométeres területű közép-ázsiai állam a tizenkettedik helyen áll a világon. A gázkészleteket tekintve a tizennegyedik, aranytartalékokban a hetedik, rézkészletekben tizedik, a gyapot globális exportjában az ötödik helyen áll.
Idén Üzbegisztán és az Európai Unió sikeresen lezárta a megerősített partnerségi és együttműködési megállapodásról (EPCA) szóló tárgyalásokat. Az új dokumentum minőségileg új szintre fogja emelni az együttműködést
– mondta az Index megkeresésére Abat Fayzullaev, Üzbegisztán ausztriai nagykövete, akihez többek között a magyarországi képviselet is tartozik. „Az európai államokkal való együttműködés kiemelt területei a kereskedelem, a befektetések és a pénzügyi kapcsolatok fejlesztése, a csúcstechnológiák, a tudomány, a technológia, az oktatás, az ökológia, az egészségügy és a kultúra területén való együttműködés, valamint a regionális biztonság erősítése” – mondta a nagykövet.
Magyarország hamar felismerte az Üzbegisztánban feltáruló befektetési lehetőségeket, és 2017 óta egyre szorosabb viszonyt ápol Taskenttel. Ezt segítette egyébként a Türk Államok Szervezetéhez való 2018-as csatlakozásunk is megfigyelői státuszban, amelynek Üzbegisztán is tagja.
Az elnöki vizit jelentőségét jól mutatja, hogy üzbég elnök utoljára húsz éve járt Magyarországon, 2002 októberében.
Magyar állami vezetők az elmúlt három évtizedben háromszor tettek hivatalos látogatást Üzbegisztánban: Göncz Árpád és Schmitt Pál köztársasági elnökök 1997-ben és 2011-ben, valamint Orbán Viktor miniszterelnök 2021-ben. Az ország demokratikus nyitása óta Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen tárgyal a közép-ázsiai államban.
Az elmúlt négy évben a kétoldalú magyar–üzbég kereskedelmi forgalom háromszorosára nőtt, és 2020-ban meghaladta a százmillió dolláros értékhatárt. Fontos különbség, hogy amíg 2005–2008 között a kétoldalú kapcsolatokban inkább az import dominált, és a hazai export teljesítmény alacsony szinten maradt, addig 2018 óta a helyzet megfordult. Egyre több hazai vállalat indított projekteket és befektetéseket elsősorban az üzbég IT és kommunikációs szektorban, biotechnológiában, építőiparban, mezőgazdaságban, vegyiparban, textilgyártásban és gépgyártásban.
Újabban a két ország között elindult egy atomenergetikai együttműködés, egyszerűsödött a magyar gyógyszerkészítmények helyi engedélyezése, fontos magyar mezőgazdasági beruházások indultak, a Debreceni Egyetem pedig saját kampuszt létesít Taskentben. Tavaly év végén pedig az OTP Bank jelentette be, hogy megvásárolja az üzbég Ipoteka Bankot, amivel fontos pozíciókat szerezhet a közép-ázsiai államban. Az adásvétel még nem zárult le, folyamatban van.
Mirzijojev kétnapos vizitre érkezik Magyarországra október 3–4-én. Üzbegisztán ausztriai nagykövete szerint a látogatás eredményeként „egy jelentős” együttműködési csomagot írhat alá a két állami vezető, többek között a kereskedelem, befektetések, mezőgazdaság, pénzügyi, kulturális és humanitárius területeken.
Üzbegisztán kiemelten fontosnak tartja az átfogó együttműködés kialakítását és erősítését az Európában fontos és megbízható partnerként számontartott Magyarországgal
– mondta az Indexnek Abat Fayzullaev. „A soron következő csúcstalálkozó államfőnk viszontlátogatása a két ország vezetőinek 2021-es taskenti találkozóján született megállapodások értelmében, miután Orbán Viktor miniszterelnök úr 2021 márciusában Taskentbe látogatott” – említette Fayzullaev.
(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Savkat Mirzijojev üzbég államfő (j) és Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásukat követően tartott sajtótájékoztatón Taskentben 2021. március 30-án. Fotó: Fischer Zoltán/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI)