A szerb entitás kivételével a változásokat sürgető reformerek kerültek hatalomra a boszniai választások után, ahol szinte több volt a jelölt, mint a szavazó.
A választók – a csaknem három évtizede tragikus polgárháború sújtotta ország – háromtagú elnökségének bosnyák, szerb és horvát tagját, illetve szövetségi, regionális és helyi képviselőit választották meg.
A voksolás ezúttal a meggyökeresedett nacionalisták és a gazdaságra összpontosító reformerek közötti szoros küzdelemben zajlott – emlékeztetett a Deutsche Welle.
A még mindig két részre – a bosnyák és horvát többségű föderációra és a szerb többségű Szerb Köztársaságra – szakadt Bosznia-Hercegovina politikai rendszere talán a legbonyolultabb Európában.
AZ ALIG 3,3 MILLIÓS ORSZÁGOT 14 KÜLÖNBÖZŐ SZINTŰ KORMÁNY ÖSSZESEN 136 MINISZTERE IRÁNYÍTJA.
A választáson részt vevő jelöltek száma meghaladta a 7200-at, akik 127, különböző beállítottságú politikai tömörülést képviselnek.
A még mindig nem végleges eredmények szerint a mérsékelt Denis Bećirović lesz a háromtagú elnökség bosnyák tagja, aki tízszázalékos különbséggel vezet azzal a Bakir Izetbegovićtyal szemben, akinek az apja, Alija Izetbegović alapította az 1996 óta hatalmon levő nacionalista mozgalmat, a Demokratikus Cselekvés Pártját, az SDA-t.
„Itt az ideje a pozitív fordulatnak Boszniában” – jelentette ki Bećirović a voksolás után. Az elnökség horvát tagja nagy valószínűséggel a szintén mérsékelt Željko Komšić lesz, aki megelőzi a nacionalista Horvát Demokratikus Unió, a HDZ képviselőjét, Borjana Krištót.
A háromtagú elnökségben, illetve a Republika Srpskában a vezetők egyszerűen helyet cseréltek: a szerb entitás eddigi vezetője, az oroszbarát Dodikhoz hű Željka Cvijanović Szarajevóba költözik, míg a szerb köztársaság elnöki tisztségére az eddigi elnökségi tag, Milorad Dodik pályázott – a jelek szerint sikerrel. Riválisa, a fiatal Jelena Trivić közgazdászprofesszor a Demokratikus Haladás pártját képviseli.
Orbán Viktor már telefonon gratulált Dodiknak. A magyar kormányfő azt üzente: mindent megtesz a gyümölcsöző együttműködés folytatásért.
A választások előtti kampányt a szerbek elszakadással való fenyegetése, a politikai harcok és az etnikai feszültségek uralták. A balkáni ország a kilencvenes évek háborúja óta vitathatatlanul a legsúlyosabb politikai válságot éli meg.
Kormányzati rendszerét az Egyesült Államok által közvetített 1995-ös daytoni békemegállapodás részeként hozták létre. A megállapodás ugyan véget vetett a boszniai háborúnak, de az etnikai vezetők felhatalmazást kaptak a status quo fenntartására.
A szerb entitás, a Republika Srpska elszakadásra törekszik.
Törvényhozói tavaly decemberben megszavazták, hogy a szerbeket kivonják Bosznia-Hercegovina fegyveres erőiből, egyúttal kilépnek az ország adórendszeréből és igazságszolgáltatásából. Az elképzelést azonban nem hajtották végre, jelenleg függőben van.
A kétezres évek eleje óta hivatalban lévő szerb nacionalista vezetőt, Milorad Dodikot a Nyugat a helyi politika legrombolóbb szereplőjének tekinti. Pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége, az SNSD Oroszország, Szerbia és Magyarország támogatását élvezi.
Dodik ezúttal a harmadik ciklusra pályázott a Republika Srpska élén. A bosnyákok a többségi SDA és egy széttagolt, 11 tagú ellenzéki koalíció közül választhattak. A horvát nacionalisták a boszniai állami intézmények gyengítésében serénykednek. Már korábban arra figyelmeztettek, hogy megakadályozzák a kormányalakítást, ha a mérsékelt Željko Komšić nyeri el az elnökség horvát tagjának tisztségét.
Több mint negyed századdal a háború befejezése után a gyűlölet és a bizalmatlanság változatlanul dúl. A viszály hátráltatja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását. Az ország 2016-ban kérte felvételét, de egy uniós értékelés szerint a mélyen gyökerező strukturális problémák, köztük a gyerekcipőben járó jogállamiság egyelőre nem teszi lehetővé az ország felvételét.
(Borítókép: Az emberek leadják a szavazatukat Bosznia-Hercegovinában 2022. október 2-án. Fotó: Denis Zuberi / Anadolu Agency / Getty Images)