Az ukrán légvédők már tanulják az IRIS–T légvédelmi rendszerek kezelését, amelyet a világon elsőként Ukrajna kap meg – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő parancsnokságának szóvivője az egyik helyi televízióban.

Ukrajna az első ország, amely az IRIS-t fogja használni. A szakemberek, akik használni fogják a rendszert, már most tapasztalatot szereznek és képzésen vesznek részt. Egyelőre csak néhány ilyen berendezéssel erősítjük a légvédelmünket, de további szállítások várhatók

– mondta a szóvivő. De mire képes valójában egy ilyen rendszer? Hol gyártják, és mennyibe kerül?

Jöhet a „hard kill”

A név már sokat elárul a rakétáról, amellyel ezeket a légvédelmi rendszereket ellátják, ugyanis ez egy betűszó, amely az Infra Red Imaging Sidewinder-Tail control szavak rövidítése, amely magyarul azt jelenti: „infravörös képalkotó rendszer – tolóerő-vektorálással irányított”. A képalkotó infradetektorhoz csatlakozó számítógép memóriájába betáplálták az összes potenciális ellenséges repülőgép digitalizált képét, méghozzá számos különböző szögtartományból nézve.

A képalkotó-rendszer felbontása lehetővé teszi, hogy a cél nyolc, jól elkülöníthető részére koncentráljanak, azaz meghatározható, hogy a rakéta hol találja el a célba vett eszközt – olvasható a Háború Művészete ismertetőjében. A rendszer ennek megfelelően képes repülőgépek, helikopterek, cirkálórakéták, rakéták, drónok, radarelhárító rakéták és bombák megsemmisítésére.

Ezen felül a német gyártó, a Diehl Defence szerint a szerkezet rendelkezik úgynevezett „hard kill” képességgel, ami azt takarja, hogy elhárító rendszerként bevethető földi indítású légvédelmi rakéták és légiharc-rakétákkal szemben is.

A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit összesen 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára. Egy ilyen rakéta ára 400 ezer euró.

Videón a kilövés

A rakéta földi telepítésű légvédelmi változata IRIS–T SL néven ismert. A függőlegesen indított rakéták GPS-alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkeznek. A célpontba való becsapódás utolsó métereiben az infravörös képalkotó technológiát alkalmazza, amelynek közelében leválik az orrán lévő hegyes áramvonalazó kúp, és ettől kezdve az infradetektor veszi át a rávezetést.

A rendszer – amelyen hat európai ország fejlesztői dolgoztak – hatótávolsága 40 kilométer, és 20 kilométer magasan repülő célpontokat képes megsemmisíteni. Az indító összesen nyolc rakétát hordozhat, amelyet IRIS–T rakétákkal látnak el. Ezek azonban kicsit nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkeznek, mint a légharcváltozat.

Ukrajna tíz üteget vásárolna a meglévő Buk rendszer kiegészítésére, illetve pótlására. Németország négy IRIS–T SL rendszer leszállítását vállalta az országnak: kettőt 2022 végéig, kettőt 2023 elején szállítanak.

Az ukrán légierő parancsnokságának szóvivőjének kijelentésével ellentétben azonban a rendszert már a német, svéd és norvég haderő is alkalmazza.

(Borítókép:  Ukrán csapatok rakétákat lőnek ki a kelet-ukrajnai Popasznajában 2022. április 26-án.  Fotó:  MTI / EPA)