Helsinkiben 650 ezren élnek, azonban hét közben az ingázókkal ez a szám elérheti a napi egymilliót is. A finn fővárosban 5500 óvóhely van, ami azt jelenti, hogy 900 ezren azonnal fedezékbe tudnak menni. Épült azonban 60 óriási, mélyen a sziklába vájt óvóhely is, ezek szükség esetén 180 ezer embert képesek befogadni. Ezek egyikébe vittek le minket.
A bejárat egy téren található, buszmegállók közelében. Semmi különleges nincs az ötször öt méteres üvegkalitkán, a turisták simán elmennek mellette. Azonban a bejárat fölött ott virít az óvóhely nemzetközi jelzése, narancssárga négyzetben egy kék háromszög. Fém lépcsősor vezet le a mélybe, de békeidőben liftek járnak.
Egy hatalmas csarnokba érkezünk le, amelyben nyugodtan elférne egy kézilabdacsarnok is. Jellemzően a város békeidőben hasznosítja ezeket a föld alatti tereket, vállalkozásoknak adják ki, amelyek játszóházat, edzőtermet, büfét, több kisebb focipályát és még földalatti parkolót is üzemeltetnek benne. Kísérőink, a finn polgári védelem munkatársai, elmondták, ez az egyik legnagyobb óvóhelyrendszer a fővárosban. 15 ezer négyzetméteren hatezer embert képes befogadni. Folyamatosan feltöltött élelmiszerkészletekkel látják el, és biztosított az ivóvíz is, akár hetekre.
Két bejárata van, amelyeket vastag, dupla fémkapu védi. Mindent kézzel kell működtetni, ott lenn semmi sem digitális alapú, kizárólag analóg. A tonnás kapuk közül a külső úgy van tervezve, hogy 6 bar nyomásnak is ellenálljon. A belső öntöttvas kaput pedig úgy készítették, hogy kizárja a mérgező gázokat az óvóhely rendszeréből. Emellett természetesen szűrt levegő jut le a bunkerbe, vagyis minden káros anyagtól és a sugárzástól is megtisztítják, folyamatosan keringetik.
A vészforgatókönyv szerint a hatezer emberről egy 50 fős speciális csoport gondoskodik. Azért csak ennyi, mert vélhetően a védelmet keresők között lesznek további képzett orvosok, szakápolók, különböző szakmákhoz értő mesterek. Ezért van az, hogy amíg lent tartózkodnak az emberek, háromszor 8 órás beosztásban kell élniük. Nyolc órát valamilyen tevékenység végzésével kell tölteniük, 8 órát alhatnak és 8 óra jut lazításra, már amennyit ilyen körülmények között lazítani lehet. Így csak kétezer ágy áll rendelkezésre, hiszen az emberek harmada fogja csak egyszerre álomra hajtani a fejét.
Az általános riasztást szirénák jelzik majd a városban. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek zárt helyre kell mennie. Azt, hogy pontosan kinek hova, arról a polgári védelem honlapján már előre tájékozódhatnak a helsinkiek. Egy támadás esetén mindenkinek védelmet nyújtanak, például azoknak a külföldieknek, akik mondjuk éppen ekkor rekedtek a finn főváros egyik szállodájában.
Az általunk végigjárt óvóhelyre csak egy kis személyes csomaggal lehet érkezni, amelyben a legszükségesebb dolgokat vihetik le.
Alkoholt és kisállatokat nem engednek be. A kedvenceket otthon kell hagyni és megoldani legalább három napra az ellátásukat.
A finn polgári védelem szakembere szerint azért nem szerencsés ilyen közegbe beengedni például a kutyákat, mert azok azonnal leveszik a gazdik érzelmi állapotát. És mivel az emberek egy ilyen helyzetben idegesek, türelmetlenek, zaklatottak, esetleg kétségbeesettek lehetnek, ez átragad az állatokra, amelyek így hamar problémákat okozhatnak.
Felmerül persze a kérdés, hogy ha így ezrek vannak összezárva viszonylag kis területen, akkor hogyan lehet megoldani azt, amikor valakit szólít a természet. Nos, erre van egy külön folyosó az óvóhely labirintusában, ahová hosszában, egymás mellé, gyorsan felállítanak 400 apró mobil WC-t, amelyeket csak műanyag lepedők választanak el. A toalettek nem vízzel működnek, hanem minden használat előtt egy nagyobb nejlont terítenek bele, amit a dolga végeztével össze kell mindenkinek magának csomagolni, és az erre kijelölt hulladéktárolóba dobni. Éppen az „intenzív illatok” miatt szívják ki az alagút rendszernek ezen szakaszáról utoljára a levegőt tisztítani.
A finn polgári védelem szakemberei azonban úgy vélik, támadás esetén az óvóhelyet órákig, vagy legfeljebb néhány napig használják majd. Folyamatos harci cselekmények idején is úgy számolnak, az emberek leginkább éjszakára húzódnának be, hogy nyugodt helyen alhassanak, ezen az óvóhelyen mintegy 25 méter vastag sziklaréteggel a fejük felett.
Mindezt úgy kell elképzelnünk, ahogyan az az ukrajnai háború kezdetén történt, amikor az oroszok megpróbálták bevenni Kijevet és folyamatosan lőtték a várost, a polgármester éjszakára leállíttatta a forgalmat a metróban, ahová az emberek lemenekülhettek legalább pihenni. Hasonlóképpen fogják használni harci cselekmények esetén a finn főváros földalatti metróvonalait is, a több ezer óvóhely mellett.
Évtizedekkel korábban hozták meg a törvényt, amely szerint 1200 négyzetméter fölött az új építésű házaknak, irodaépületeknek rendelkezniük kell óvóhelyekkel, de olyanokkal, amelyek szellőztetése, vízrendszere, teljes elkülönül az ingatlantól, hogy szükség esetén teljesen függetlenül lehessen használni. Kötelező megfelelő számú alvóhelyet is kialakítani. Ugyanez igaz egyébként az ipari létesítményekre is, ott 1500 négyzetméter fölött kötelező az óvóhely. Helsinkiben mintegy 5400 saját építésű óvóhely található. Ezek a bunkerek mintegy 720 ezer embernek nyújtanak védelmet. Az óvóhelyek meglétét, felszereltségét, állapotát rendszeresen ellenőrzik.
Vidéken, kisebb településeken általában úgy oldják meg az óvóhely kérdését, hogy többen összefognak és közös bunkert építenek, illetve a nagyobb mezőgazdasági termelőegységek esetében ez már méret alapján is kötelező. A városokban egyébként az óvóhelyek jelentős része kettős használatú. Például a nagy bevásárlóközpontok alatti parkolók is menedékként szolgálnak, amennyiben a követelményeknek megfelelnek. A törvény előírja azt is, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése után, 72 órán belül, az óvóhely funkciójától eltérő használatot meg kell szüntetni és vissza kell alakítani óvóhellyé.
A finn Biztonsági Bizottság főtitkára azt mondta az Indexnek, az elmúlt évtizedekben sikerült belenevelni az emberekbe azt, hogy miként tudják együtt fenntartani a társadalom működését. Ennek eredménye – Petri Toivonen szerint – az is, hogy ma már mindenkinek az otthonában ott van a „túlélőkészlet”. Azaz egy olyan csomag, amely bármilyen csapás esetén biztosítja a megmaradást egy rövid időre, amíg a mentőalakulatok ki nem hozzák szorult helyzetéből. Ehhez pedig mindenkinek kell, hogy az otthonában legyen egy elemes rádió, készpénz, gázrezsó, elegendő konzerv, alap élelmiszerek és elemlámpa.
Mint említette, jelenleg a finn társadalmat leginkább foglalkoztató kérdés, hogy tovább terjed-e Európában az ukrajnai konfliktus. Tíz év után nemrégiben készült egy felmérés, amely a 2012-es helyzethez képest azt mutatta, hogy míg most, ha a hazáért kell harcolni, akkor a finnek 85 százaléka fogna fegyvert, addig ez az arány tíz éve még csak 69-70 százalék volt.
A stratégiai készletezésért azonban már egy másik állami intézmény felel, a National Emergency Supply Agency, amit talán Vészhelyzeti ellátásért, készletezésért felelős állami ügynökségnek lehetne fordítani. Ők azok, akik biztosítják, frissítik, cserélik a stratégiai készleteket az élet minden területén. Tartják a kapcsolatot a vállalati szférával és Finnországban egészen természetes, hogy a nagy cégek is részt vesznek a stratégiai készletezésben. Ennek a szervnek a feladata például megoldani, hogy veszélyhelyzet esetén is fenn lehessen tartani az elégséges szolgáltatást, a termelést az ipari szektorokban, de ugyanez vonatkozik az infrastruktúrára, kommunikációra és az élelmiszerellátásra is.
A finn gabonatartalék hat hónapra elegendő. Mivel ennek a szervnek nincsenek gabonasilói, a stratégiai készletezést úgy oldották meg, hogy amikor egy nagyvállalkozás gabonatárolót épít, annak egy bizonyos százalékát az állam számára készletezett gabonának kell fenntartani. Ez nem azt jelenti, hogy évekig ugyanaz a gabona áll az állam részére elkülönítve a tárolókban, és romlik a minősége, hanem ahogy forog a készlet, adják-veszik, úgy kell mindig biztosítani a friss állami készlet mennyiségét a silókban.
Viszont nem romlandó tartalék, például kőolaj esetében az állam nem bérel, hanem saját tárolóhellyel rendelkezik.
A Helsinkiben tartott zárt körű sajtótájékoztatón a finn védelmi miniszter az Index kérdésére elmondta, még most sem döntöttek végérvényesen arról, hogy megépül-e az 1350 kilométeres közös finn–orosz határon a kerítés, de az biztos, hogy bizonyos érzékeny szakaszokra felhúzzák majd. Jelenleg nagy erőkkel őrzik a határt. Mint Antti Kaikkonen mondta, az orosz oldalon eltűntek a korábban ott állomásoztatott katonai egységek, ezeket Ukrajnába vezényelték.
A közös határon most csend van, biztató, hogy a háborús hangulat ellenére sem szűnt meg helyi szinten a kapcsolat az orosz határőrséggel, ami nézeteltérés esetén a helyzet gyors rendezését teszi lehetővé.
Ugyanezen a tájékoztatón a finn külügyminiszter arról beszélt, hogy a 30 tagállam közül 28-ban biztos Finnország NATO-tagságának elfogadása. Két országról nem volt hírük, az egyik Magyarország, a másik pedig Törökország. Az Index kérdésére, hogy szeptember végi találkozójukon rákérdezett-e erre Pekka Haavisto Szijjártó Péternél, a válasz az volt, hogy igen. A magyar külügyminiszter megnyugtatta finn kollégáját, és elmondta, a tavaszi választások, majd a kormányalakítás, illetve a nyári parlamenti szünet után csak a mostani, őszi ülésszakon kerül napirendre a finn tagság magyar ratifikálása, de ennek semmi sem áll az útjában.
Finnországban 29 éves koráig minden egészségügyileg alkalmas fiatalembernek le kell töltenie idejét a hadseregben, illetve át kell esnie a kiképzésen, majd ezt követően tartalékosok lesznek belőlük. Az öt és fél, illetve kilenc hónapos kiképzés alól pedig nem próbálnak kibújni a fiatalok, sőt az utóbbi időben nőtt azok száma, akik jelentkeztek és ez a nőkre igaz valójában. A férfiaknak kötelező, a nők esetében önkéntes a kiképzés.
A fiatal, 18-19 éves lányok egyre nagyobb számban jelentkeznek a tréningre. Az Indexnek volt alkalma meglátogatni Helsinki közelében egy szigeten létesített kiképző tábort, Santahaminán. Itt egyszerre 400 újonc kiképzése folyik, amellett, hogy az itt állomásozó egységnek feladata védelmet nyújtani, ha a finn fővárost támadás éri. Ami meglepő volt, hogy a kiképzés nők és férfiak számára egyszerre történik, ugyanazt a kiképzést kapja mindkét nem.
Sőt, néhány éve a hölgyek még külön körletekben laktak, azonban mivel minden fontos információ késve jutott csak el hozzájuk, ezért kezdeményezték a vegyes, koedukált körleteket. Jelenleg a tízágyas körletekben fiúk-lányok együtt vannak és ezzel a váltással nem jöttek elő komoly súrlódások az újoncok között, amint azt a tábor parancsnoka várta.
Békeidőben a finn hadseregben 280 ezren szolgálnak, azonban ha a helyzet úgy kívánja, akkor ez a létszám még 900 ezer tartalékossal bővíthető. A harci morál pedig roppant magas, ahogy ez az újoncokkal a táborban folytatott beszélgetésekből kiderült.
(Borítókép: Siklós András)