A választók a jelek szerint a második ciklusra is bizalmat szavaznak a 78 éves Van der Bellennek. A kérdés tulajdonképpen csak az, hogy már az első fordulóban megszerzi-e a megválasztásához szükséges 50 százalékos többséget vagy sem.

„Biztos választás a viharos időkben” – a piros-fehér-piros alapon nyugvó üzenettel kampányolt az utóbbi hetekben a bécsi Hofburg elnöki palota hivatalban lévő lakója. Van der Bellen korábban a Zöldek színeibe tartozott. Ezúttal függetlenként indul, és egyike a hét elnökjelöltnek, akik az államfői tisztségért versengenek.

A jelenlegi elnök, Van der Bellen Ausztriában a legtöbb nagy párt hallgatólagos vagy kifejezett támogatását élvezi, részben ezért is vehető szinte biztosra újraválasztása.

Az osztrák parlamentben képviselt öt párt közül csak a szélsőjobboldali Szabadságpárt küldte a ringbe ellenjelöltjét: korábbi frakcióvezetőjét, Walter Rosenkranz ügyvédet.

A szavazólapon szerepel még a baloldali, szatirikus Sörpárt jelöltje, a Marco Pogo néven népszerű Dominik Wlazny neve, továbbá egy maroknyi jobboldali, illetve összeesküvés-elméleteket hirdető jelölt, például Michael Brunner, a koronavírus-ellenes Népi Szabadság Alapjogok Pártja és Gerald Grosz, az időközben megszűnt, szélsőjobboldali Szövetség Ausztria Jövőjéért párt korábbi vezetője.

Visszafogott kampány

Az osztrák elnököt hat évre választják meg. Az államfő, papíron, tekintélyes hatáskörrel rendelkezik – emlékeztet az AP hírügynökség. A többi között aláírásával hitelesíti a parlamentben elfogadott törvényeket, felmentheti a kormány minisztereit, feloszlathatja a parlamentet és új választásokat írhat ki – a hatalommal azonban ritkán élnek.

Van der Bellennek a szavazatok több mint felét kell megszereznie ahhoz, hogy elkerülje a novemberi második fordulót. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága az elmúlt hetekben folyamatosan jóval a határérték fölött volt.

Ez a legutóbbi felmérések szerint arra utal, hogy még alacsony részvétel mellett is megugorja a megválasztásához szükséges küszöböt – a bécsi Public Opinion Strategies közvélemény-kutató cég vezetője szerint.

Minden adu Alexander Van der Bellen kezében van

– mondta Peter Hajek.

Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az elnökválasztási kampány viszonylag visszafogottan zajlott. A regnáló elnök kisebb rendezvényeket választott a nagyszabású gyűlések helyett, és elutasította, hogy riválisaival üljön le televíziós vitákra.

Rosenkranz és a többi jelölt eközben arra használta ki a kampányt, hogy a szinte kilátástalan esélyek ellenére is eljuttassák üzeneteiket a választókhoz.

Van der Bellen viszont magabiztosan kijelentette: bízik abban, hogy már október 9-én egyértelmű győzelmet arat.

Ha minden jól megy, több szavazatot kapok, mint a hat vetélytársam összesen

– mondta napokkal a választások előtt egy zsidó közösségi központban tartott rendezvényen.

„Ha nem teljesül a kívánságom, nos, akkor majd csak négy héttel később nyerek” – jelentette ki, aztán újólag megerősítette, hogy már most vasárnap győzni szeretne.

Van der Bellent először 2016-ban választották meg elnöknek egy szoros figyelemmel kísért versenyben, amelyben ő és a szabadságpárti Norbert Hofer indult az államfői tisztségért.

Ugyanabban az évben, amelyikben az Egyesült Királyságban a brexitről szavaztak, az Egyesült Államokban pedig Donald Trumpot választották elnöke, Ausztriának a második világháború óta először lehetett volna szélsőjobboldali köztársasági elnöke, de Hofer simán kikapott.

A Szabadságpárt az idén az inflációra és az emelkedő energiaárakra hivatkozva tett szert támogatottságának szerény növekedésére, de korántsem jelent olyan kihívást Van der Bellen számra, mint Hofer hat éve.

Az exit pollok alapján mért választási gyorsjelentéseket röviddel az urnazárás után, vasárnap 17 órakor teszik közzé.

(Borítókép: Alexander Van der Bellen osztrák elnök választási plakátja 2022. október 3-án Bécsben. Fotó: Joe Klamar / AFP)