Az ENSZ szakosított intézményeként az éghajlat és a vízkészlet kérdéseivel foglalkozó szervezet klímafigyelő szolgálatának éves jelentése kiemeli: az üvegházhatást keltő gázkibocsátás háromnegyedéért az energiaszektor a felelős, ezért alapvető fontosságú a kibocsátás összetételének radikális megváltoztatása.

A jelentés szerint a klímaváltozás azért fenyegeti a világ energiatermelését, mert a hőhullámok és a szárazság csökkenti a talajvízszintet, gondokat okozva a vízenergia-termelésnek és a nukleáris erőművek hűtésének egyaránt. A viharok és más szélsőséges időjárási jelenségek szintén veszélyeztetik az infrastruktúrát a világ számos pontján.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára szerint további probléma, hogy a kormányok még mindig keveset tesznek azért, hogy a világ képes legyen 1,5 Celsius-fokkal csökkenteni az átlaghőmérsékletet. Ez a cél csak úgy lenne elérhető, ha a világ zöldenergia-termelése megduplázódna a következő nyolc év során.

Egyre kevesebb a víz

Az éves beszámoló adatai azt mutatják, hogy jelenleg a világ atomerőműveinek 15 százaléka olyan helyen található, ahol egyre kevesebb a víz. Ez a szám a következő húsz év alatt húsz százalékra emelkedhet. A jelentés arra is rámutat, hogy a hűtővizet igénylő hőerőművek egyharmada, valamint a vízerőművek 11 százaléka olyan helyen található, amely vízhiánytól szenved.

A vízerőművek gátjaival szintén probléma van, mert ezek egynegyede, valamint a tervezett erőművek közel negyede szintén olyan folyók mellé épült, amelyek vízhozama legalább közepes mértékben veszélyben van.

Az egész világra vonatkozó jelenlegi célkitűzés az, hogy az üvegházhatás csökkentésével 2050-ben már csak akkora legyen az emberiség szén-dioxid-kibocsátása, amennyit kompenzálni tud – írta az MTI.