A német kormány kénytelen-kelletlen, de feloldotta egy dokumentum titkosítását, amely még 2021 októberében keletkezett – alig négy hónappal az ukrajnai háború kitörése előtt –, és azt állítja, az orosz földgázszállítások nem fognak energiafüggőséget jelenteni Európa számára, és nem veszélyeztetik a német energiaellátást sem.
A dokumentumot tavaly október 26-án hagyta jóvá a távozó ügyvezető kormány, amelyet még Angela Merkel vezetett, viszont Olaf Scholz volt akkor az alkancellár – írja összefoglalójában a Politico. A meglehetősen ellentmondásos feljegyzés rendkívül naivan kezeli azokat a fenyegetéseket, amelyek az elmúlt években egyre intenzívebben növekvő orosz gázszállítások révén egyre nagyobb kitettséget eredményeztek Németországban. Elutasította a lengyel és az ukrán aggodalmakat és figyelmeztetéseket is, amelyek szerint az Északi Áramlat 2 rendszerbe kapcsolása nagyban megnöveli Vlagyimir Putyin zsarolási potenciálját.
Összességében az értékelés arra fut ki, hogy az Északi Áramlat 2 „nem jelent fenyegetést a német és az európai uniós gázellátás biztonságára”. A kormányzati iratban az is olvasható, hogy sem a német, sem pedig a környező országok piacára nem jelent valós veszélyt az energiaellátás biztonsága szempontjából a szállítási rendszerekben keletkező esetleges meghibásodás.
Az értékelést alapból cáfolja az, ami most történik a németeknél, hiszen az orosz gázszállítás leállítása Németország felé gázhiányt és energiaválságot idézett elő, őrületes tempóban vágtató energiaárakkal, amelyek kompenzálására – a háztartások és a vállalkozások számára – nemrégiben egy összességében 65 milliárd eurós mentőcsomagot kellett bejelentenie a berlini kormánynak.
A politikai bombát a Der Spiegel újságírója robbantotta, aki már korábban is megpróbálta kikérni a dokumentumot, amit a titkosítás miatt nem adott ki a kormány. Végül azzal fenyegette meg a kabinetet, hogy perelni fog, és ennek hatására oldották végül fel az értékelés titkosítását. Az ügy meglehetősen rosszkor jött Scholz kancellárnak, aki éppen két napja állította,
mindig is biztos volt abban, hogy Putyin idővel fegyverként fogja használni az energiaszállításokat.
Scholz kijelentését azonnal kritikák sorával illették, mondván, ne felejtsük már el, hogy meglehetősen magas pozíciót töltött be az előző német kormányban is. Az év elejéig pedig nagyon jól dokumentálható, ahogy védte és támogatta megszólalásaiban az Északi Áramlat 2-t. Igaz, hogy az inkriminált kormányzati értékelést az ipari minisztérium készítette, amelyet Peter Altmeier irányított akkoriban, ő pedig Angela Merkel CDU-jából érkezett a tárca élére. Viszont akkor is felmerül a kérdés, hogy a kormányzati dokumentum jóváhagyásába mennyire vonták be az akkori alkancellárt, Olaf Scholzot.
A berlini kormány mindössze két nappal az ukrajnai háború kitörése előtt vonta vissza ezt a kétes értékelést, és végül nem adott zöld utat az Északi Áramlat 2-nek.
(Borítókép: Angela Merkel és Vlagyimir Putyin 2018. augusztus 18-án. Fotó: Steffen Kugler / Bundesregierung / Getty Images)