Moszkva nem ismeri el az Északi Áramlat robbanásaival kapcsolatos vizsgálatok eredményeit abban az esetben, ha az orosz szakértőktől megtagadják a folyamatban lévő nyomozati cselekményekhez való hozzáférést. Az üggyel kapcsolatban Oroszország külügyminisztériuma a napokban úgy döntött, bekéretik a dán, svéd és német diplomatákat.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba Németország, Dánia és Svédország moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőit, mert nem vonták be Oroszországot az Északi Áramlat gázvezetékek robbantásainak vizsgálatába – áll az orosz diplomáciai osztály csütörtökön kiadott közleményében.
Németország, Dánia és Svédország moszkvai diplomáciai képviseletének vezetőit az elmúlt napokban az orosz külügyminisztériumba hívták. Megdöbbenésüket fejezték ki, hogy nem érkezett hivatalos válasz Mihail Misin orosz miniszterelnöknek az említett országok vezetőihez október 5-én intézett felhívására, amely Oroszország és a Gazprom illetékes szervezeti egységeinek képviselőinek bevonásáról szólt abba a közös vizsgálatba, melyet Berlin, Koppenhága és Stockholm 2022. szeptember 26–27-én végzett az Északi Áramlat gázvezetékeivel kapcsolatban
– jegyezték meg Szmolenszkben a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Ugyanakkor – mint az orosz külügyminisztérium rámutatott – egyre több információ lát napvilágot arról, hogy más országok, köztük az Egyesült Államok is részt vesz a nyomozásban. Az orosz minisztérium szerint Moszkva csak akkor ismeri el az Északi Áramlat balesetének körülményeit tisztázó vizsgálat eredményeit, ha orosz szakemberek is részt vesznek benne.
Abban az esetben, ha az orosz szakértőktől megtagadják a folyamatban lévő nyomozati cselekményekhez való hozzáférést, Moszkva abból indul ki, hogy az említett országoknak van rejtegetnivalójuk, vagy leplezik a terrorcselekmények elkövetőit. Oroszország természetesen nem ismeri el az ilyen nyomozás áleredményét, ha orosz szakemberek nem vesznek részt benne
– fogalmaztak a jelentésben.
Az Index szeptember 26-án számolt be arról, hogy az Északi Áramlat 2-nél nyomáscsökkenést tapasztaltak. Kedd délelőtt jelentették, hogy az Északi Áramlat 1-nél is szivárgások vannak. Ám érdemi szállítás egyik vezetéken sem zajlik, az Északi Áramlat 1-nél politikai okok miatt hónapok óta nincs szállítás, az Északi Áramlat 2 esetén pedig el sem indult.
A négy nyugat-európai ország úgy nyilatkozott, hogy vizsgálja az eseményeket. A szakértők szerint kizárt, hogy maguktól hibásodtak volna meg a vezetékek, ezért úgy gondolják, valaki szándékosan rongálta meg őket.
Eközben Oroszországban „nemzetközi terrorizmus” miatt indult nyomozás az Északi Áramlat gázvezetéket érő „szabotázsakció miatt”. Az orosz főügyészi hivatal azt írta Telegram-csatornáján: a gázvezetéket érő támadás „jelentős gazdasági károkat” okozott Oroszországnak, mivel korábban ezeken a vezetékeken keresztül szállítottak gázt Európába.
(Borítókép: Az Északi Áramlat gázvezeték szivárgása a Balti-tengeren 2022. szeptember 29-én. Fotó: Handout / Danish Defence / AFP)