Alex Wightman találta meg annak a repülőnek a roncsait, amely egyike volt azon gépeknek, amelyek Kelet-Anglia felett tűntek el 1944-ben. Azt feltételezték, hogy a vadászgépek véletlenül összeütköztek a levegőben, ám most további részletek derültek ki.
A tinédzser halász, Alex Wightman egy 78 éves rejtélyt segített megoldani három amerikai pilóta sorsával kapcsolatban, akiknek vadászrepülőgépükkel együtt veszett nyomuk az Északi-tenger felett még a második világháborúban. A fiatal fiú éppen nyelvhalat akart fogni, amikor hálójával egy repülőgép pilótafülkéjének, illetve a műszerfalnak egy részét fogta ki. A történészek úgy vélik, hogy a roncsok a három P–47 Thunderbolt (azaz Villámcsapás) típusú repülőhöz tartoznak, amelyek 1944-ben tűntek el Kelet-Anglia partjai felett – írja a Daily Mail.
Akkoriban azt feltételezték, mivel szoros alakzatban haladtak, összeütköztek, és a tengerbe zuhantak, azonban nem voltak szemtanúk, akik pontosan meghatározták volna, hol zuhantak le. Ahogy soha nem is kerültek elő roncsok vagy holttestek, így a pilóták – Donald Funcheon, Claude Mussey és Dale Stream – eltűntként szerepeltek.
A 16 éves Alex Wightman, akinek az egész családja halászattal foglalkozik, Jeffery Melton kapitánnyal hajózott ki, amikor az egyik eltűnt repülő maradványaira bukkantak a suffolki Dunwich környékén még egy hónappal ezelőtt. A fiatal halász elmondása szerint elképedt, amikor meglátta, mi van a hálóban. Bár sejtette, hogy valamilyen nehéz tárgy lehet, azt nem tudták megállapítani, pontosan mi.
A tengernek ez a része körülbelül 19 méter mély. Kíváncsi vagyok, mi más lehet még odalent, mivel ez volt a második világháborús repülőgépek egyik fő repülési útvonala
– fejtette ki, illetve azt is megjegyezte: a szonár alapján azt is észrevették, hogy még több roncs lehet a vízfelszín alatt.
Mint Wightman megemlítette, még az üzemanyag szagát is érezte, amikor a fémroncsot kihúzták és letakarították a fedélzeten. Elmondása szerint az első gondolatuk az volt, hogy történészekkel veszik fel a kapcsolatot, a maradványokat pedig egy múzeumnak akarták átadni. A fiatal fiú
képeket is megosztott Facebook-oldalán, amelyek felkeltették Bob Collis és John Soanes történész figyelmét. A szakemberek a fotók alapján ugyanis már meg tudták határozni, hogy a roncsok egy P–47 Thunderbolt pilótafülkéjéből származnak. Ezt követően felvették a kapcsolatot a halesworth-i múzeummal, amely azon egykori légi bázis helyén található, ahová a gépek tartoztak 1943 júliusa és 1944 áprilisa között. Végül ebbe az intézménybe kerültek a roncsok.
Ahogy arról Richard Pymar, a múzeum titkára és alapítója beszámolt, a maradványokat azon a helyen találták meg, ahol a gépek összeütköztek. Mint mondta, biztos abban, hogy a megtalált roncsok azon három repülőgép egyikéhez tartoznak, amelyeket akkor az amerikai légierő alkalmazott. A küldetésük az volt, hogy 1944. március 22-én Berlin bombázása alatt kísérjék a B–17 Flying Fortress vagy Liberator bombázókat. Pymar kifejtette: a feljegyzések azt mutatják, hogy csak három ilyen típusú repülőgép veszett oda ezen a területen, és mindegyik ugyanazon a napon.
Van egy beszámolónk egy másik pilótától, aki ugyanezen a küldetésen volt, és azt mondta, hogy mindannyian szoros alakzatban haladtak ötezer láb magasságban a part felett, amikor egy sűrű felhőbe repültek
– magyarázta Pymar, ahogy azt is kiemelte: amikor az említett pilóta kikeveredett a felhőből, már nem látta társait. A katonák így eltűntként szerepeltek a madingleyi katonai temetőben is. Mint hozzátette, az ütközések mindennaposok voltak a repülők esetében, de általában csak két gépet érintettek, így kifejezetten szokatlan volt, ha három ment egymásnak.
A múzeumigazgató elmondása szerint ahhoz további vizsgálatokra van szükség, hogy rájöjjenek, a roncsok pontosan melyiktől származnak a három gép közül. Ahogy Pymar kifejtette, a megtalált műszerfalat valószínűleg egy körülbelül húszéves fiatal bámulhatta, aki azért küzdött, hogy megmentse az életét.
Az 1941 és 1945 között gyártott Republic P–47 Thunderboltot elsősorban az amerikai, a francia és a királyi légierő használta. Abban az időben több mint 15 600 darabot gyártottak belőle. A repülőket nyolc, 50-es kaliberű géppuskával szerelték fel, a szárnyak alatt további tíz, körülbelül 12 centiméteres rakétalövedék helyezkedett el, a pilótát pedig páncélozott kabin védte.
A gépek szárnyfesztávolsága 12 méter, a végsebességük pedig 700 km/h volt. Akár 1,1 tonna súlyú bombát is elbírt, illetve rendkívül ellenálló volt a harci sérülésekkel szemben. A repülő fontos szerepet játszott a szövetségesek normandiai inváziójában 1944-ben, és a legjelentősebb szereppel bíró amerikai vadászgépek között tartották számon Európában.
(Borítókép: Egy P–47 Thunderbolt típusú repülőgép. Fotó: Photo Media / Classicstock / Getty Images)