Az egyik legfőbb kérdés a kongresszuson, hogy megbízzák-e a küldöttek egy harmadik ciklussal a párt főtitkárát, Hszi Csin-pinget. Ha ez megtörténik, akkor ő lesz a legnagyobb hatalmú kínai vezető Mao Ce-tung óta. Ugyanakkor szakértők szerint ez az egész már csupán formalitás.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) mostani, 20. kongresszusa hivatott arról dönteni, hogy az eddigi szokásoktól eltérően megszavazna-e egy harmadik ciklust Hszinek. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy egy-egy pártfőtitkár két ciklust tölt ki, majd a második alatt választják ki az utódot.
Mindehhez persze hozzátartozik az is, hogy 2018-ban a kínai parlament, vagyis az Országos Népi Gyűlés feloldotta azt a korlátozást, amely szerint egy elnök csupán kétszer választható újra újabb öt évre, tehát ha nincs cikluskorlát, akkor Hszi akár élete végéig az ország élén maradhat. Azért is volt fontos az államfő esetében ez a módosítás, mert a pártfőtitkári terminusok ideje nincs kőbe vésve, így Hszi harmadszor is simán elnök lehet amellett, hogy a mostani kongresszus megerősíti pártfőtitkári tisztségében is.
Jelenleg egy személyben
Feltételezhetően a kongresszus megerősíti főtitkári és főparancsnoki posztján, államfő pedig hivatalosan akkor lesz, amikor jövő tavasszal a Népi Gyűlés erre rábólint.
A 2300 küldött – szinte kivétel nélkül han kínai – a Nagy Népi Csarnok elnevezésű kongresszusi központban gyűlik össze Pekingben. A megbízható pártkáderek a kongresszus hetében maguk közül megválasztják a Központi Bizottság mintegy 400 tagját. A Központi Bizottság választ még egy felső vezető szervet, ez lesz a 25 tagú Politikai Bizottság (PB), amelyből kerül ki az ország „agytrösztje”, a 7 fős Állandó Bizottság. Ennek tagja a mindenkori államfő/pártelnök is. Összetétele pedig azt tükrözi, hogy az adott vezető mennyire erős a párton belül, vagyis ha a hat tagból minél több az ő híve, akkor annál könnyebb lesz a nehéz kérdésekben dűlőre jutni.
Ezzel kapcsolatban Horváth Levente Kína-szakértő, az Eurázsia Központ igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig e között a 7 fő között ott lehetett a reménybeli utód is, akinek öt év után a főtitkár átadta a vezetést. Aki két terminust töltött ki, annak az első öt éve általában a politikai tisztogatásra ment rá, majd a második öt esztendőben jöttek a reformok. Azonban Hszi Csin-ping esetében úgy tűnik – ha újraválasztják –, akkor most jön el a reformhirdetés időszaka.
Steve Tsang, a Londoni Egyetem Keleti és Afrikai Tanulmányok Intézetének tanára szerint ha Hszi marad, akkor Kína tovább közelít egy roppant autoriter rendszer felé. Még nem érte el a totalitariánus szintet, de arra tart. A professzor szerint akár a párt alapító okmányát is módosíthatják és beemelhetik a „Hszi Csin-ping-i gondolatot”.
Ez gyakorlatilag a kínai szocializmus Hszi-féle értelmezése, azaz egy magabiztos nacionalista filozófia, amely roppant szkeptikus a magánvállalkozásokkal szemben.
Nem véletlen, hogy az elmúlt tíz évben a hatóságok a gazdaság különböző szektoraiban gyakran csaptak le a túlságosan megerősödött vállalkozásokra.
A kongresszuson a főtitkár beszédében összegzi az elmúlt öt év sikereit, nehézségeit, egyben felvázolja a jövőt. Az ismert, hogy az elmúlt évtizedekben szárnyalt a kínai gazdaság, amely mára a második legerősebb a világon. Azonban a koronavírus-járvány hatásai az ellátási láncokra, az ukrajnai háború nemzetközi következményei, a félelem egy esetleges globális recessziótól lassuló pályára irányították a kínai gazdaságot. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a gazdasági növekedés üteme most alacsonyabb, mint Hszi elődei – Hu Csin-tao és Csiang Cö-min – alatt volt.
Horváth Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínaiak most száz években gondolkodnak. 2021-ben volt a Kínai Kommunista Párt alapításának 100. évfordulója, és ez Kína életében egy sikeres időszakot zárt le. Most arra koncentrálnak, hogy az előttük álló célkitűzéseket 2049-ig, vagyis a kommunista Kína megalapításának 100. évfordulójáig megvalósítsák.
Ugyancsak erőteljesen formálta a politikát az, ahogyan Hszi az elmúlt két és fél évben a zéró-Covid elvét követte a járvány elleni küzdelemben. Még hetekkel ezelőtt is voltak olyan nagyvárosok Kínában, amelyeket részlegesen vagy teljesen lezártak az újra és újra fellángoló koronavírus-fertőzések megállítása érdekében, tétlenségre, bezártságra kényszerítve több tízmillió kínait.
Egy másik fontos különbség az előző kongresszusokkal szemben a korhatár. Hszi Csin-ping most 69 éves. Az eddigi hallgatólagos megállapodás az volt, hogy azok a pártvezetők, akik elmúltak 68 évesek, általában a kongresszusok alkalmával lemondtak és visszavonultak.
Nem világos az sem, hogy mi fog történni a PB Állandó Bizottságának tagjai esetében. Vajon Hszi a maga esetét hozva fel példának felemeli a hivatalban maradás korhatárát az Állandó Bizottságban, így lassítva ennek a testületnek a fiatalítását, vagy éppen fordítva, ha le akar számolni belső politikai ellenfeleivel, akkor éppen leszállíttatja a nyugdíjazás korhatárát.
Egyébként úgy tűnik, hogy a kongresszus végeredménye már megszületett, méghozzá a megelőző hónapok titkos tárgyalásai, egyeztetései során.
Valószínűleg már megköttettek a politikai alkuk a párton belüli csoportok között, amelyek Hszi támogatásáért cserébe – bizonyos párt- vagy állami pozíciókat kérve – a saját embereiket hozhatták helyzetbe.
Erre utalhat az is, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta Hszi Csin-ping nem hagyta el Kínát, viszont az elmúlt hetekben kétszer is külföldre utazott.
Tehát valószínűleg nyeregben érezheti magát, mert úgy utazhatott el, hogy tudta, jelenlegi és jövőbeni pozícióját semmi és senki nem fenyegeti.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök képmása a Kommunista Párt Múzeumában 2022. október 13-án Pekingben. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)