A horvát kormány szerdai döntése szerint január 1-jétől nettó 4220 kuna, azaz 231 ezer forint lesz a minimálbér, ez nagyjából harmincezer forintnak megfelelő béremelést jelent. A miniszterelnök közlése szerint ezzel 2024-re a nettó átlagkereset eléri a 8200 kunát, azaz a 450 ezer forintot.
Plenković rámutatott, hogy a mostani emeléssel az elmúlt hat év alatt ötven százalékkal, azaz nettó 1256 kunával (68 ezer forinttal) nőnek az országban a minimálbérek.
Előrejelzések szerint 2024 nyarára az átlagkereset így eléri a nettó 8200 kunát (450 ezer forintot), amely idén júliusban már 7576 kuna (415 ezer forint) volt
– emelte ki, majd hozzáfűzte: a nettó átlagfizetés hat év alatt 34 százalékkal, több mint 1900 kunával nőtt.
A miniszterelnök jelezte, hogy az idei tanév második felében minden általános iskolás számára ingyenes iskolai étkeztetést biztosítanak.
Szavai szerint ez 311 ezer gyereket érint majd elsőtől nyolcadik osztályig, és évente csaknem 550 millió kunát (harmincmilliárd forintot) szánnak az intézkedésre.
A kormányfő megemlítette az üzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozó terveiket is, amelyről egy nappal korábban a parlamentben számolt be bővebben. Akkor elmondta, hogy a törvény elfogadása esetén egy éven belül – néhány kivételtől eltekintve – legfeljebb 16 hétig lehetnek majd vasárnap is nyitva az üzletek.
Ha vasárnap dolgozik valaki, akkor a munkáltatónak ezt megfelelően kell honorálnia, ha nem akar dolgozni, ezért nem bocsáthatják el – magyarázta Plenković.
Nem a figyelemelterelés miatt javasoljuk a kereskedelmi törvény módosítását, hanem azért, hogy teljesítsük programszerű ígéretünket
– hangsúlyozta a miniszterelnök a parlamentben, hozzátéve: azért döntöttek az intézkedés mellett, mert egyensúlyt akarnak teremteni a magán- és az üzleti élet között, és ápolni akarják a családi értékeket.
Horvátországban eddig az üzletek vasárnapi zárvatartására tett kísérletek mindegyike kudarcot vallott. 2003-ban Ivica Račan szociáldemokrata kormányfő rendelte el az üzletek vasárnapi zárvatartását, de az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte az erről szóló törvényt – írta az MTI. Öt évvel később az Ivo Sanader vezette jobboldali kormány is próbálkozott, de a taláros testület ezt is elvetette. Plenković kormánya tavaly már egyszer előállt a tervvel, de akkor a koronavírus-járvány miatt nem szavazták meg a törvénymódosítást. A vállalkozók egyebek között azzal érveltek, hogy a vasárnapi zárvatartás akadályozná a felzárkózásukat a pandémia idején elszenvedett veszteségek után.