Szergej Szurovikin tábornok, akit Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrégiben nevezett ki, vérrel írta be a nevét az orosz történelembe, a totális háború végrehajtójaként. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal eheti adásában arról is beszélt, mit jelent a totális háború, milyen ember az új tábornok, és valóban beszólt-e a tádzsik elnök Putyinnak a Független Államok Közösségének államfői találkozóján, vagy ez csak egy médiatúlzás.
„A totális háború ismérvei között azt látjuk, hogy ha légierőt vetnek be, ha rakétacsapások történnek, ha a haditengerészet harcol egy országban. Ekkor egy totális háborúról beszélünk, de vannak fokozatai” – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorában.
A totális háborúhoz tartozik, hogy a civil lakosság ne csak egy-egy pillanatban legyen támadva, hanem folyamatosan, az életkörülményeit teljes egészében elpusztítva. Ez első lépésben az ivóvíz-, áram- és hőellátás megszüntetése
– tette hozzá Tarjányi Péter, kiemelve, ilyen totális háborús cselekmény volt Mariupol ostroma. „Ott, abban a városban totális háborút láttunk, a háború összes borzalma megjelent.”
Eddig mindez Ukrajna egész területére nem volt igaz, viszont az elmúlt egy hétben az orosz haderő tudatosan elkezdte a hőellátás, az áramellátás és az ivóvízellátás rendszereit támadni, hogy Ukrajnát télre nehéz helyzetbe hozza.
Tarjányi Péter szerint Oroszország nem képes precíziós háborúra, és ezt Putyin elnöknek is be kellett látnia. Ezért is nevezett ki egy olyan vezetőt, aki viszont a totális háború vezénylésében élen jár. Ő Szergej Szurovikin, akit „Armageddon” tábornoknak is neveznek.
Putyin megpróbálta megkeresni azt a topvezetőt, aki a totális háborús logikát a precíziós csapásos nyugati ellenlogikával szemben kitűnően tudja művelni. Szurovikin tulajdonképpen beírja a nevét az orosz történelembe. Az, hogy vérrel, Oroszországban annyira nem számít
– mondta Tarjányi Péter. Úgy véli, Szurovikin lehetőséget lát a háborúban, míg a többiek azt látták, hogy bele lehet bukni a háborús helyzetbe, ahogyan látható, hogy Putyin több vezetői garnitúrát lecserélt a háború alatt.
Az új tábornok azt látja, ha ő nyer, vagy mindent elpusztít, úgyis megadja magát majd az ellenfél, és szállítja az eredményt a politikai elitnek, akkor meg fogja kapni a jutalmat.
A Független Államok Közösségének államfői találkozóján Emomalii Rahmon tádzsik elnök hét percen át méltatta Putyin elnököt és lépéseit, amelyet többen úgy értékeltek, hogy „beolvasott” Putyin elnöknek. Tarjányi Péter szerint ez túlgondolása a beszédnek.
Ez arra hívja fel igazán Putyin figyelmét, hogy »ha elkezdesz bennünket egy picit jobban becsülni, lehet, hogy tudunk segíteni«. Nyilván erős mondatok hangzottak el. Olyanok, amikre eddig nem volt példa. De az a fajta sarkosság, amit a nyugati média ebből gondol, abszolút nincs jelen.
A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: azért is értelmezhetik másként ezt a beszédet sokan, mert abban bíznak, valaki hatni tud az orosz elnökre, és a háború véget ér, hiszen az emberek nagyon szeretnék már azt, hogy béke legyen. „Oroszország vezetése pedig még mindig azt hiszi, hogy ezt a háborút meg tudja nyerni” – mondta Tarjányi Péter.
A Frontvonalból kiderül továbbá:
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva nézheti vissza.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)