A csütörtökön kezdődött kétnapos uniós csúcson több olyan kérdésben is dűlőre kell jutniuk a vezetőknek, amelyekben a tagállamok gyakran homlokegyenest eltérő véleményt képviselnek.
Nem számítanak egyszerű csúcstalálkozóra a brüsszeli illetékesek. A sajtó kérésére még azt sem tudták biztosan megmondani, a pénteki zárónap végén körülbelül mikor kezdődhetnek az értékelő sajtótájékoztatók, így az sem kizárt, hogy szombatba hajlik az esemény befejezése. Néhány a biztosan terítékre kerülő témák közül.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke két napja Strasbourgban az Európai Parlament előtt foglalta össze a legfontosabb bizottsági indítványokat ebben a kérdésben. Ezek egyik sarkalatos pontja a közös gázvásárlás, amelyen belül a szükséges mennyiség 15 százalékát a tagállamok kötelezően együtt vennék meg.
Az érintett vállalatok létrehozhatnának egy gázbeszerzési konzorciumot, hogy a tagországok ne külön-külön kezdjenek vásárlásba, és azok jussanak hozzá az energiahordozóhoz, akik több pénzt tudnak érte kínálni. Vagyis mindenképpen el kellene kerülni a koronavírus-járvány idején futott vakcinabeszerzési versenyt. Ha a tagállamok közösen lépnek fel, sokkal valószínűbb a mennyiségi kedvezmény és az alacsonyabb ár. Az elképzelésnek van támogatottsága a 27-ek között.
A javaslatok között szerepel a segítségnyújtás, vagyis a szolidaritási mechanizmus alkalmazása. Ennek azoknak a közép-európai országoknak az esetében van jelentősége,
amelyeknek nincs tengerpartjuk, mint például Magyarország.
Ugyancsak jóváhagyásra vár az az uniós terv is, amely az új európai gázár-referenciamechanizmus kialakítását érinti. Ennek lényege, hogy a holland TTF gáztőzsde árszintjét venné alapul, hogy meg határozza a legmagasabb árat, amellyel kiküszöbölhetnék a szélsőséges kilengéseket. Viszont ez nem alkalmas a cseppfolyós (LNG) gáz árának szabályozására, így azzal a kérdéssel majd jövő év elején kell egy újabb csúcson foglalkozni.
Az árpolitika kapcsán a tagállamok több mint fele jegyez egy közös kezdeményezést, amelynek lényege, hogy minden nagykereskedelmi gázbeszerzéshez igazítsanak ársapkát, éppen azért, nehogy még inkább elszabaduljanak az árak. A döntés konszenzusos lenne, és távol az egyetértés, hiszen az elképzelést ellenzi Németország, Hollandia, Dánia és Luxembourg is. Az ok az, hogy ha nyomott árat kínálna Európa a földgázeladónak, akkor lehet, hogy a világ más pontján keresne vevőt magasabb áron.
Magyarország egyébként alapból ellenzi az ársapkát, mert attól tart, hogy a maximált ár elrettenti az oroszokat, leállnak a szállítások, és végleg nem jut földgázhoz az ország. Ugyanakkor uniós szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy ha át is kecmergünk a mostani télen, sokkal veszélyesebb lesz 2023. Ugyanis akkorra gyakorlatilag teljesen kivezetik Európából az orosz földgázt, amely ezen a télen még segítette a tározók feltöltését. Kérdés, hogy megoldható és biztosított lesz-e valamennyi tagállam számára a gázbeszerzés.
Vélhetően az állam- és kormányfők videókapcsolaton keresztül meghallgatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyzetjelentését, és dönthetnek további pénzügyi és hadiipari támogatásokról. Ebben újabb töréspont jöhet, mert a nyilvános magyar ellenkezés dacára Lengyelország és a balti államok már a szankciók kilencedik körét javasolják.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében azt írta, hogy meg kell vitatni az EU és Kína stratégiai kapcsolatait, új alapokra kell helyezni ezeket . Különösen érdekes lehet ez éppen most, amikor a hét második felében befejezi munkáját, és vélhetően a korábbi koreográfiát felrúgva egy harmadik ciklusra is megválasztja legfőbb vezetőnek Hszi Csin-pinget a Kínai Kommunista Párt XX. kongresszusa. A kérdés azért is nagyon aktuális, mert az utóbbi időben – tagállamok különböző csoportjai – teljesen eltérő Kína-politikát kezdtek el folytatni.
Előző nap tartott ülést a kormány, amelyet az uniós csúcs várható témáinak szenteltek. Orbán Viktor Facebook-oldalán ezzel a bejegyzéssel hangolódott a kétnapos találkozóra:
Holnap indul az uniós csúcs. Brüsszel megint új tervvel állt elő. Nem engedjük, hogy semmibe vegyék Magyarország érdekeit
– írta közösségimédia-bejegyzésében a magyar kormányfő.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke [j] üdvözli Andrej Plenkovic horvát miniszterelnököt az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2022. október 20-án. Fotó: MTI / EPA / Olivier Hoslet)