Tokajev bebiztosítja a hatalmát, és egy olyan rendszert akar kiépíteni, amelyben már a saját klánjára támaszkodna. A Putyint bíráló szavait illetően azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy Kazahsztán továbbra is Oroszország szövetségese – mondta az Indexnek Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője.
Október 20-ra előrehozott választást írt ki Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök. A voksolás megfelezi a jelenlegit, azonban a második ciklusában az eddigi öt év helyett már hét évig irányíthatná az országot. Tokajev 2019 júniusában a szavazatok 70 százalékával nyerte az elnökválasztást.
Diplomaták ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy Tokajev nehezebbé akarja tenni Nurszultan Nazarbajev korábbi elnök számára, hogy bármilyen formában visszatérhessen a hatalomba. Szakértők ugyanakkor hozzáteszik, hogy a kazah államfő a reformokkal véget akar vetni az évtizedekig tartó egyeduralom korszakának, mert az nem fenntartható tovább.
Országunknak el kell kerülnie a szűk látókörű, befelé forduló stratégiát, és a jövő felé kell tekintenie
– írta a kazah elnök a Politico hasábjain, ahol azt is kifejtette, hogy a globalizációnak, az egymásrautaltságnak és a szabályokon alapuló nemzetközi rendnek nincs életképes alternatívája.
„Nem fordulunk befelé, és nem választjuk az elszigeteltséget. Ehelyett megduplázzuk azokat a liberális, nemzetközi, nyitott politikákat, amelyek az életszínvonal ilyen drámai növekedéséhez vezettek szerte a világon” – tette hozzá Tokajev a politikai hírportálnak írt cikkében.
Az egyik vezető ellenzéki személyiség, Rysbek Sarsenbay szerint viszont Kazahsztán éppen szem elől veszti az igazi demokratikus utat. Azt mondta, az előrehozott választások és Tokajev azt követő javaslata, hogy az elnöki ciklust hétéves időtartamra módosítsák, Nazarbajev tekintélyelvű rezsimjének restaurációja.
Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint
ez a választás arról szól, hogy Tokajev így próbálja stabilizálni pozícióit.
Nazarbajev után ugyanis nem volt teljesen egyértelmű, hogy saját politikai ereje elég lesz-e önmagában hatalma megtartásához.
Bár történtek reformok, az elmúlt években a kazah elnök egyértelműen Nazarbajev árnyékában maradt, döntései pedig abba az irányba mutattak, hogy folytatja elődje politikáját. Az egyik szimbolikus lépés, amely ezt az elképzelést erősíti, hogy a fővárost Asztanáról Nurszultanra nevezték át a korábbi elnök iránti tisztelet jeléül. A teljes képhez persze az is hozzátartozik, hogy végül 2022 szeptemberében Tokajev elnök beleegyezett, hogy visszaállítsák az ország fővárosának korábbi nevét, mindössze három évvel azután, hogy elődje tiszteletére átnevezték.
A szakértő elmondta, 2021 elején, nagyjából a zavargásokkal egy időben történt meg a szakadás a korábbi és a jelenlegi elnök támogatói között, és bár ezek a zavargások kétségtelen, hogy gazdasági problémákról is szóltak, ugyanakkor
Nazarbajev emberei kihasználták a tüntetésekben rejlő lehetőségeket.
A közép-ázsiai országokra egyébként is jellemző, klánok közötti összecsapásból végül Tokajev került ki győztesen az oroszok támogatásával. Ennek azért is volt szimbolikus jelentősége, mert ezzel Vlagyimir Putyin is kifejezésre juttatta, hogy támogatja a jelenlegi kazah elnök politikáját.
Bendarzsevszkij Anton szerint ekkor történt meg a teljes szakítás a nazarbajevi örökséggel, és ebbe a sémába illik bele az előrehozott elnökválasztás is. Tokajev ugyanis meg akarja erősíteni pozícióját, kihívója pedig nem igazán akad. Az alkotmánymódosítás szerint egy elnök maximum egy hétéves ciklust vihet végig, míg eddig a szabályozás legfeljebb két ötéves mandátumról szólt. Tokajev ugyanakkor már amúgy sem valószínű, hogy indulna 2029-ben az elnöki pozícióért, hiszen a politikus már 69 éves.
Korábban szóba került, hogy Kazahsztán esetleg a parlamentáris rendszer felé mozdulna el, azonban nem valószínű, hogy rövid távon az ilyen intézkedéseket Tokajev támogatná. Ugyanakkor a szakértő kifejtette, szerinte a ciklus végéhez közeledve elképzelhető, hogy a hatalom átmentését az elnök parlamentáris formában tudja amellett, hogy ebben az időszakban megpróbálja kulcsfontosságú pozíciókba juttatni a saját klánját.
Nem sokkal az előrehozott választások kiírása után Tokajev bejelentette, Kazahsztán nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai, oroszok által megszállt területeken tartott népszavazásokat. A közép-ázsiai országok vezetői az utóbbi időben egyébként is nyíltabban kritizálták Putyint, az interneten például az utóbbi időben nagyot ment az a videó, amelyben a tádzsik elnök, Emomali Rahmon kritizálja az orosz elnököt.
Nem sokkal azután, hogy Putyin bejelentette a részleges mozgósítást, oroszok százezrei hagyták el az országot, sokan közülük Kazahsztán felé.
Az elmúlt napokban sokan jöttek hozzánk Oroszországból. Többségük a jelenlegi kilátástalan helyzet miatt kénytelen távozni. Vigyáznunk kell rájuk és biztosítanunk kell a biztonságukat. Ez politikai és humanitárius kérdés. Utasítottam a kormányt a szükséges intézkedések megtételére
– nyilatkozta Tokajev szeptember 27-én.
Bendarzsevszkij Anton ugyanakkor leszögezte, annak ellenére, hogy Tokajevnek a szentpétervári fórumon is voltak erős megjegyzései, nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország és Kazahsztán katonai, politikai és gazdasági értelemben is szövetségesek. Ezt valószínűleg Ukrajnában sem felejtették el, hiszen a kazah elnök nemrég fölkerült a Mirotvorec nevű szélsőséges ukrán internetes oldal halállistájára.
Az elemző szerint két következtetést lehet levonni Kazahsztán és a többi közép-ázsiai ország magatartásából:
Az egyik az, hogy
próbálják magukat távol tartani Oroszországtól és Belarusztól, mert tartanak a másodlagos szankcióktól.
Az embargók ugyanakkor gazdasági lehetőséget is jelentenek a térségnek, hiszen a szankcionált termékek például Kazahsztánon keresztül is eljuthatnak Oroszországba.
A másik, hogy kezd fölbomlani az Oroszország és Közép-Ázsia közötti centrum-periféria viszonyrendszer, emiatt a térség országai egyre több lehetőséget látnak arra, hogy függetlenebb politikát tudjanak folytatni. A régióba egyébként is egyre több török, valamint kínai tőke áramlik, a közép-ázsiai országok vezetői pedig a regionális és nagyhatalmak versenyéből – ami a befektetéseket illeti – sokat profitálhatnak.
Kifejezetten beszédes az a lépés, amely az előrehozott választások előtt két nappal történt. Felmentették ugyanis hivatalából Petro Vrublevszkijt, Ukrajna asztanai nagykövetét, aki pár hete nagy felháborodást keltett az „oroszok megöléséről” szóló megjegyzésével – derült ki az ukrán elnöki hivatal honlapján megjelent közleményből.
Ebben ugyan nem részletezték, mi áll a felmentés hátterében, és miért hívják vissza a Kazahsztánban akkreditált nagykövetet.
Petro Vrublevszkij augusztusban egy kazah bloggernek adott interjúban az ukrajnai háborúra utalva azt mondta, hogy „minél több orosz embert ölünk meg most, annál kevesebbet kell majd a gyermekeinknek megölniük”. Oroszország erre válaszul követelte, hogy Kazahsztán azonnal utasítsa ki a diplomatát.
Asztana azonban ehelyett inkább arra kérte Kijevet, hogy váltsa le a nagykövetet, mondván, megjegyzései elfogadhatatlanok egy olyan ország számára, ahol nagyszámú orosz kisebbség él. Az orosz külügyi szóvivő október elején jelezte, Moszkvát felháborítja, hogy Vrublevszkij még mindig Asztanában tartózkodik, és az ügyben bekérették a kazah nagykövetet.
(Borítókép: Kaszim-Zsomart Tokajev 2022. szeptember 1-jén. Fotó: Handout / Kazakhstans' Presidential press service / AFP)