A nyomozás eredménye szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azoknak a nyomoknak az eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot elkövető hálózatra utalhattak.
Életfogytig tartó szabadságvesztésre szigorította csütörtökön a párizsi fellebbviteli bíróság annak a férfinak a büntetését, aki a franciaországi dzsihadista merényletsorozat első epizódjának, a 2015 januárjában elkövetett és 17 halálos áldozattal járó párizsi támadásoknak volt a logisztikai segítője.
A 37 éves, francia–török Ali Riza Polat, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, első fokon 2020 decemberében 30 évi börtönbüntetést kapott.
A nyomozás eredménye szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt azoknak a nyomoknak az eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot elkövető hálózatra utalhattak. A párizsi különleges esküdtszék másodfokon bűnrészesnek mondta ki a 17 áldozat halálában is. Az elítélt leghamarabb húsz év múlva kérheti büntetése felülvizsgálatát.
Rajta kívül egy másik segítő, a fegyvereket az egyik terroristának eladó, első fokon húsz év szabadságvesztésre ítélt Amar Ramdani is fellebbezést nyújtott be, az ő büntetését viszont 13 évre enyhítették az esküdtek – írja a Charlie Hebdo.
Első fokon 14 embert ítéltek el azért, mert logisztikai támogatást nyújtott a néhány nap alatt 17 embert meggyilkoló három elkövetőnek. Közülük csak ketten fellebbeztek az ítéletük ellen. Az ügyészség is fellebbezést nyújtott be mindkét esetben annak érdekében, hogy az esküdtszéknek lehetősége legyen súlyosbítani az első fokon kiszabott ítéleteket.
Mindkét elítélt tagadta, hogy köze lett volna a merényletekhez. 2015. január 7-én a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében két dzsihadista 12 emberrel végezett, 11-et megsebesített. Egy nappal később egy társuk agyonlőtt egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A kommandósok mindhárom terroristát megölték.
Az öt hétig tartó fellebbviteli perben mintegy nyolcvan tanút hallgatott meg az esküdtszék, köztük az elsőfokú perben jogerősen elítélteket is, akik nem fellebbeztek az ítéletük ellen. Az áldozatok hozzátartozói és a túlélők közül háromszázan jelentkeztek felperesnek, közülük is többeket ismét meghallgattak az esküdtek.