Jó pénzért egykori brit pilóták képzik ki a kínai újoncokat – aggódnak az Egyesült Királyságban. Félezer nyugalmazott amerikai katona – köztük tábornokok és tengernagyok – az Öböl-menti országokban kamatoztatják tudásukat és tapasztalatukat. Ezt a tengerentúl derítették ki.
Brit források szerint mintegy harminc vadász- és helikopterpilótát csábítottak Kínába évi 240 ezer fontos, több mint 110 millió forintos fizetéssel. A biztonság megdöbbentő megsértésének nevezte egy védelmi elemző, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg pilótáit éppen ők képzik ki.
A munkát vállaló volt brit katonák „szinte biztosan fokozzák Kína katonai tudását és képességeit” – idézett a Sky News egy beavatott tisztviselőt.
Ráadásul Peking aktívan toboroz több, még szolgálatban lévő vagy volt katonai pilótát és más szakembert a királyi légierő, a RAF, a haditengerészet és a brit hadsereg, sőt más nyugati haderő állományából.
A helyzet annyira elmérgesedett, hogy a védelmi minisztérium hírszerzése „vészhelyzeti riasztást” adott ki, amelyben figyelmeztette a szolgálatban lévő és volt katonai személyzetet a kínaiak által történő megkörnyékezésre.
A próbálkozás „évek óta” aggodalomra ad okot a védelmi minisztériumban – nyilatkozta a fegyveres erőkért felelős miniszter a brit hírtelevíziónak.
A tárca felvette a kapcsolatot a már Kínában dolgozó brit katonákkal, és azt tanácsolta, hogy ne folytassák ezt a munkát – mondta James Heappey, aki olyan törvény elfogadását is kilátásba helyezte, amely bűncselekménnyé minősíti a katonai figyelmeztetések mellőzését.
„Ne induljanak külföldi légierő kiképzésére a védelmi minisztérium véleménye nélkül”, amely felmérné a képzés hasznosságát – szorgalmazta a miniszter.
Kína köztes féltől, köztük egy dél-afrikai székhelyű, magát tesztrepülő akadémiának nevező cégtől származó fejvadászokkal keres vadászpilótákat.
Az Egyesült Királyság tehetetlennek tűnik a toborzási program megállításában, amely „veszélyt jelent az Egyesült Királyság és a nyugati érdekekre”, és amit a brit illetékesek „rosszallással”, ugyanakkor cselekvésképtelenül szemlélnek.
A nemzetbiztonságot fenyegető potenciális kockázatok ellenére az Egyesült Királyságnak – a név szerint intézett kéréseken túl – nem állt módjában leállítani a toborzást, és arra sem kényszerítheti a Kínában munkát vállaló volt katonákat, hogy térjenek haza.
Kína olyan pilótákat keres, akik hosszú ideje repültek brit és más, a NATO kötelékében rendszeresített harci gépeken. Segítségükkel tanítják meg saját pilótáikat arra, miként játszhatják ki ezeknek a gépeknek a képességeit.
„Nem a kínai pilótákat képzik ki nyugati repülőgépeken, hanem a nagy tapasztalattal rendelkező nyugati pilóták segítik a kínai légierő taktikájának és képességeinek fejlesztését” – mondta Heappey.
Legyünk őszinték, Kína ellenség
– hangoztatta egy védelmi elemző.
„Akadnak brit alattvalók, akik úgy döntöttek: az érdekeiket az szolgálja a leginkább, ha megtanítják az ellenségünket, hogyan győzzön le minket. Ez hihetetlenül ijesztő!” – figyelmeztetett Francis Tusa.
„Az Egyesült Királyság stratégiai versenyben áll olyan államokkal, amelyek példátlan mértékben igyekeznek aláásni nemzetbiztonságunkat, demokratikus intézményeinket és kereskedelmi előnyeinket. Új, modern eszközökre és hatáskörökre van szükségünk ahhoz, hogy arányosan, de határozottan megvédjük magunkat” – hangoztatta Ken McCallum, a brit biztonsági szolgálat, az MI5 vezetője.
Több mint ötszáz nyugalmazott amerikai katona, köztük több tábornok és admirális 2015 óta jövedelmező munkát vállalt külföldi kormányoknál, többnyire olyan országokban, amelyek az emberi jogok megsértéséről és politikai elnyomásról híresültek el – ezt tárta fel az információszabadságra hivatkozva, perben megszerzett adatok alapján a Washington Post.
Szaúd-Arábiában például 2016 óta tizenöt nyugalmazott amerikai tábornok és tengernagy dolgozott fizetett tanácsadóként a védelmi minisztériumban, amelyet Mohamed bin Szalmán, a királyság tényleges uralkodója vezet.
Amerikai hírszerző ügynökségek szerint a koronaherceg hagyta jóvá Dzsamál Hasogdzsi újságíró, a Washington Post egyik munkatársának 2018-as meggyilkolását a másként gondolkodók elleni brutális fellépés részeként.
Szaúd-Arábia fizetett tanácsadói között volt James Jones nyugalmazott tengerészgyalogos tábornok, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, valamint Keith Alexander nyugalmazott hadseregtábornok, aki Obama és George W. Bush idején a nemzetbiztonsági ügynökséget vezette.
Hasogdzsi meggyilkolása óta a szaúdiak tanácsadójaként dolgozott többek között a légierő egy nyugalmazott, négycsillagos tábornoka, valamint az afganisztáni amerikai csapatok egykori parancsnoka is.
A kiperelt, több mint 4000 oldalnyi dokumentumokból kiderül, hogy a külföldi kormányok bőségesen fizetnek az amerikai katonai tudásért. A fizetés és a juttatások elérik a hat-, sőt néha a hét számjegyű összeget. Ez jóval több, mint amit a legtöbb amerikai katona aktív szolgálatban keres. Ennek a ranglistának a csúcsán ma egy aktív négycsillagos tábornok évi 204 ezer dolláros, 85 millió forintos alapbérrel számolhat.
Ehhez képest az ausztrál kormány több mint 10 millió dollár értékű tanácsadói szerződést kötött több korábbi magas rangú amerikai haditengerészeti tisztviselővel.
A Pentagon hat nyugalmazott tisztviselőjének és tisztjének tulajdonában lévő tanácsadó cég 23,6 millió dolláros szerződésről tárgyalt Katarral, igaz, a javaslat utóbb meghiúsult. Azerbajdzsánban az amerikai légierő egy nyugalmazott tábornokának napi ötezer dollár díjazású tanácsadói munkát ajánlottak.
A nyugalmazott tábornokok és admirálisok kapják a legtöbb pénzt, de a volt sorkatonák is komoly béreket kaphatnak az amerikai katonai nyugdíjukon felül.
Szaúd-Arábia egy volt Navy SEALt alkalmazott különleges műveleti tanácsadóként – évi 258 ezer dollárért.
Az Egyesült Arab Emírségek évi több mint 200 ezer dollárral szúrja ki egy helikopterpilóta, 120 ezerrel pedig repülőgép-szerelő szemét. Indonéziában egy állami tulajdonban lévő bányászati cég egy nyugalmazott amerikai tengerészgyalogos törzsőrmestert alkalmazott közlekedési tanácsadóként napi 500 dollárért, amit teljes ellátással egészítettek ki.
A közvélekedés abból indul ki, hogy lojálisak az Egyesült Államokhoz – emlékeztet egy, a kormányzati munkát ellenőrző amerikai civil szervezet vezetője.
„A nyilvánosságnak azonban jogában áll tudni, hogy egy idegen hatalom hozzáfér-e, és ha igen, hogyan fér hozzá a szakértelmükhöz” – mondta Brandon Brockmyer, aki szerint a nyugalmazott magas rangú katonatisztek gyakran tesznek tanúvallomást a kongresszus előtt, a televízióban nemzetbiztonságról vitáznak, de ritkán fedik fel, hogy egy külföldi kormány fizetési listáján szerepelnek.
A volt katonák zöme egyébként nem kért engedélyt az amerikai hatóságoktól a külföldi munkavállalásra.
(Borítókép: Az Eurofighter Typhoon vadászrepülőgépei az Egyesült Királyság felett repülve. Fotó: Christopher Furlong/Getty Images)