Amikor az orosz csapatok a múlt hónapban elmenekültek az ukrajnai Balaklija városából, több ezer dokumentumot hagytak hátra, amelyek részletesen bemutatják az orosz hadigépezet belső működését. Az ezeket bemutató Reuters helyszíni riportjának tanúsága alapján az orosz hadsereg hiányt szenved többek között ellátmányban és erősítésben is.
Betonlépcsők vezetnek a kelet-ukrajnai, folyóparti kisváros sietve elhagyott, volt orosz főhadiszállásának pincéjébe. A „Parancsnoki csoport” feliratú acélajtó mögött egy dohos bunker található. Amikor az ukránok odaértek, papírok voltak egy kemencébe gyömöszölve, illetve szétszórva a padlón − írja helyszíni riportjában a Reuters hírügynökség.
Egy virágos füzetben egy meg nem nevezett törzstiszt egy rajzolt katona vázlatát hagyta hátra, és a hazatérésről elmélkedett. A könyv 91 kézzel írt lapja más információkat is tartalmazott: orosz hírszerző egységek koordinátáit, parancsnokokkal folytatott beszélgetések feljegyzéseit, csaták részleteit, elesett emberek és megsemmisített felszerelések listáját. És beszámolókat a morál és a fegyelem összeomlásáról.
A bunkerben összesen több ezer oldalnyi dokumentumot találtak. A Reuters több mint ezret átnézett közülük. Ezek részletesen bemutatják az orosz hadsereg belső működését, és új megvilágításba helyezik azokat az eseményeket, amelyek Vlagyimir Putyin elnök egyik legkeményebb harctéri vereségéhez vezettek: Oroszország kaotikus visszavonulásához Ukrajna északkeleti részéből szeptemberben.
A vereséget megelőző hetekben az orosz erők a felderítéssel és az elektronikus hadviseléssel küzdöttek. Gyengén kiképzett katonák által irányított drónokat használtak. Az ukrán kommunikáció zavarására szolgáló berendezéseik gyakran nem működtek.
A dokumentumok szerint augusztus végére a haderő megfogyatkozott, halálesetek, dezertálások és harci stressz sújtotta őket.
A dokumentumok az ukrán erők növekvő hatékonyságáról is árulkodnak, és támpontokat adnak arra vonatkozóan, hogy miként alakulhat a nyolc hónapja tartó háború, amelyben Oroszország most erős nyomás alatt áll a Fekete-tenger partját övező déli fronton. A visszavonulásuk előtti hetekben az orosz erőket a Harkivtól 90 kilométerre délre fekvő Balaklija város környékén az Egyesült Államok által nemrégiben szállított HIMARS rakétavetőkkel lőtték hevesen. A precíziós rakéták többször eltalálták a parancsnoki állásokat.
Egy orosz tiszt, aki három hónapig szolgált a balaklijai erőknél, a Reutersnek elmondta, hogy a megszállókat a fenyegetettség érzése lengte körül. Az egyik barátja szeptember elején elesett, miután ukrán csapás érte a közeli faluban lévő parancsnoki állást, ellátmány hiányában pedig a katonatársa elvérzett.
Ez itt orosz rulett. Vagy szerencséd van, vagy nincs szerencséd. Bárhol eltalálhatnak
− mondta a tiszt, aki azt kérte, hogy katonai hívójelén, Plakat Junior 888-on nevezzék meg.
A Kreml sajtószolgálata a hírügynökség által feltett kérdéseket a védelmi minisztériumhoz irányította, amely nem nyilatkozott. Oroszország korábban azt mondta, hogy hadserege minden szükséges eszközzel rendelkezik a háború megvívásához.
A Reuters a dokumentumok hitelességét úgy ellenőrizte, hogy felkeresett öt elhagyott északkelet-ukrajnai katonai előőrsöt, amelyek koordinátáit a rejtekhelyen rögzítették. A helyi lakosok minden esetben megerősítették, hogy orosz erők állomásoztak ott. A hírügynökség riporterei öt katonával is interjút készítettek, akik a balaklijai erőknél szolgáltak, és összevetették a dokumentumokban szereplő részleteket az egyik orosz katona által vezetett egykorú beszámolóval.
Az orosz csapatok március elején foglalták el Balakliját, a festői falvakkal körülvett, bérházakból álló csendes várost. A város délen az oroszok által ellenőrzött Donbasz régióval, északon pedig az ukránok fellegvárával, Harkiv városával határos. A katonák elfoglaltak egy lerobbant járműjavító komplexumot a város szélén. Ez lett Balaklija és több tucat környező falu és tanya parancsnoki központja. Itt, az alagsorban találta meg a Reuters a szétdobált iratokat.
Az orosz helikopterek és drónok folyamatosan köröztek a bázis felett, mondta Volodimir Ljovocskin, egy helyi férfi, aki az oroszok érkezése előtt a létesítményt irányította. Több tucat GRAD rakétavető és más katonai jármű parkolt a területen.
A parancsnoki szobában a Reuters riportere téglalap alakban elhelyezett asztalokat látott. Mindegyiken egy-egy katonai részleg piros névtáblája volt: harci koordináció, elektronikus hadviselés, hírszerzés, pilóta nélküli légi eszközök. A szekcióparancsnokok, köztük a polgári lakosságért felelős parancsnok is, az iratok között hagyott beosztások szerint naponta találkoztak itt.
A katonák a bázis falára firkáltak, és szórólapokat ragasztottak ki, amelyek arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna náci uralomba süllyed, ha visszavonulnak. A megszállók régi szovjet térképeket hoztak magukkal Ukrajnáról. Egy plakát figyelmeztette a katonákat: Ne dohányozzanak, ne dobjanak el szemetet.
Az ismeretlen törzstiszt által vezetett jegyzetfüzetben az orosz katonai hírszerzés és más, a környéken szétszórt egységek koordinátái szerepeltek. Az egyik egység elfoglalt egy balaklijai óvodát. Ljovocskin, a helyszín egykori ukrán vezetője elmondta, hogy az ukrán nyomozók az oroszok visszavonulása óta többször is meglátogatták a bázist. Az aknamentesítők még mindig távolítják el a lőszereket.
Minden alá van aknázva. Tényleg védték magukat.
A bázis ukrán veteránok fogolytáboraként is szolgált. Egy veterán a Reutersnek elmondta, hogy csuklyát húztak a fejére, megverték és egy pincébe dobták, ahol hat napig tartották fogva több társával együtt.
A Kreml és az orosz védelmi minisztérium nem válaszolt a balaklijai eseményekkel kapcsolatos kérdésekre. Oroszország korábban azt mondta, hogy erői nem vesznek célba civileket. A harkivi regionális rendőrség közölte, hogy az ukrán nyomozók 22 kínzókamrát fedeztek fel a régió újonnan felszabadított városaiban és falvaiban.
Nem tudjuk megszámolni, hány embert tartottak fogva. Több száz emberről beszélünk. De minden bűncselekményt rögzítünk, és biztosan megtaláljuk a felelősöket
− mondta Volodimir Timosko regionális rendőrtábornok.
A balaklijai bunkerben készült táblázat szerint egy átlagos orosz őrmester havi 202 084 rubel (1,3 millió forint) fizetést és bónuszokat kapott, míg a szeparatista erőknél egy őrmester mindössze 91 200 rubelt (607 ezer forint). Egy luhanszki lángszórós század vezetője az egyik dokumentumban rögzítette, hogy beosztottjai közül nyolc volt korábban köztörvényes bűncselekményekért elítélve − köztük egy férfi nemi erőszak és szexuális visszaélések miatt.
Július 19-én, négy hónappal a terület elfoglalása után az orosz megszállók az ukrán fegyveres erők első komoly kihívásával szembesültek − derül ki a Reuters által átnézett dokumentumokból.
A bunkerben tartott szokásos reggeli megbeszélésen a parancsnoknak, Popov ezredesnek benyújtott jelentések a megszokottak voltak: az előző éjszaka viszonylag csendes volt, és az ellenséges állások változatlanok. A napirenden a következő szerepelt: néhány tüzérségi támadás az ukrán állásokra. Kora délutánra azonban tankok által támogatott ukrán katonák egy oszlopa tüzérségi sortűz fedezéke mellett megtámadta az orosz frontvonalat Hrakovnál − egy falunál a Balaklijában állomásozó erők által tartott terület északnyugati szélén.
Délután 3-kor egy meg nem nevezett orosz katona a hrakovi frontvonalról rádión értesítette a balaklijai parancsnokságot: az állását lerohanták, és vissza kellett vonulnia. Tüzérségi csapásokat kért, hogy megsemmisítsék az állást, amelyet elhagyott. Ezután megszakadt a kommunikáció.
A balaklijai bunkerben a névtelen törzstiszt a jegyzetfüzetébe azt írta: „A lőszereink fogynak”.
A nyugati katonai körzet parancsnoka, Oroszország egyik legmagasabb rangú tisztje eligazítást követelt a helyzetről, és „elrendelte, hogy Hrakov nem adható fel” − áll a notesz további bejegyzéseiben. A hivatalos feljegyzések szerint a parancsnok akkoriban Alekszandr Zsuravljov vezérezredes volt, akit azóta Putyin kirúgott. Független orosz katonai elemzők, a CIT szerint azonban Zsuravljovot júliusra Andrej Szicsevoj altábornagy váltotta fel. A Reuters nem tudta elérni Zsuravjlovot. Szicsevoj nem válaszolt a megkeresésre.
A következő órákban az orosz parancsnokok erősítést küldtek, és harci helikoptereket mozgósítottak. Este 6 órára az ukránok visszavonultak, az orosz erők pedig visszafoglalták az elvesztett területet. De az ár magas volt. Az oroszok elvesztettek egy harckocsit, két páncélozott személyszállítót és egyéb felszereléseket. Harminckilenc ember megsebesült, heten meghaltak, 17-et pedig eltűntként tartottak nyilván a Popovnak július 21-én bemutatott jelentés szerint.
A csata után öt katonát kellett kezelni „akut stresszreakció” miatt. Mindegyikük neve mellé az orvosi kartonban az volt írva: „Nem igényel evakuálást”.
A bunkerben talált dokumentumokból kiderül, hogy az orosz parancsnokok tisztában voltak erőik hiányosságaival.
Július 19-én, órákkal a hrakovi csata előtt, egy meg nem nevezett tiszt a napi eligazító feljegyzésre firkantott egy kérést, hogy drónokkal kövessék az ellenséget: „Quadcopterek!!! Sürgős!” A quadcopter drónok általában nem katonai minőségűek, a boltban és az interneten is megvásárolhatók. Amint arról a Reuters júniusban beszámolt, az orosz csapatok közösségi adománygyűjtésre támaszkodtak a drónok megvásárlásához.
A július 21-i napi jelentés még riasztóbb híreket tartalmazott Popov ezredes számára: az orosz hírszerzés, az FSZB tudomására jutott, hogy az ukrán erők három, az Egyesült Államok által szállított, nagy pontosságú HIMARS rakétaindítót hoztak a területre. Ukrajna pedig pontosan meghatározta egy orosz parancsnoki állás és négy raktár helyét, amelyeket a balaklijai erők használtak. Az ukrán védelmi minisztérium és a hadsereg nem válaszolt a fegyverzetre és a taktikára vonatkozó kérdésekre.
Három nappal később, július 24-én a kézzel írt jegyzetfüzet szerzője feljegyezte, hogy egy HIMARS-csapás megölt 12 orosz katonát, akik a Balti Flotta 336. tengerészgyalogos dandárjához tartoztak. A támadás tovább rontotta a katonák morálját és fegyelmét.
A jegyzetfüzet Roman Elisztratov, a 9. gépesített lövészezred tizedesének dezertálását is feljegyezte, amely a teljes ukrán támadás erejét megérezte. Elisztratov nem válaszolt a Reuters üzeneteire. Később a szerző írt egy katonáról, aki szándékosan kézen lőtte magát, hogy elkerülje a további szolgálatot. A parancsnokságot értesíteni kell az esetről − tette hozzá.
A Reuters által látott hivatalos jelentésekbe egyik részlet sem került be.
Július végére az orosz tisztek meg voltak győződve arról, hogy az ukrán erők ellentámadásra készülnek, hogy „átvegyék az ellenőrzést Balaklija felett” − derül ki a bunkerben talált dokumentumokból. A lehallgatott kommunikáció arra utalt, hogy a támadás küszöbön áll. A kommunikáció egy része olyan mobiltelefonokról érkezett, amelyeket többek között Észtországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és az Egyesült Államokban regisztráltak. A parancsnoki bunkerben tartózkodó orosz tisztek arra következtettek, hogy a telefonok zsoldosok vagy az ukrán hadsereget segítő külföldi kiképzők birtokában voltak. A hírügynökség által megkeresett Észtország azt mondta, hogy védelmi erői nem működtek Ukrajnán belül. Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Hollandia nem válaszolt.
Nagyjából ugyanebben az időben orosz katonai-elektronikai szakértők érkeztek Balaklijába. A napilap augusztus 4-i jelentése szerint meg akarták vizsgálni, hogy a műholdas navigációs rendszerek zavarására szolgáló orosz „Pole-21” rendszer adaptálható-e a HIMARS-rakéták ellen.
Bármi is lett a kísérlet eredménye, az ukrán csapások folytatódtak. Orosz katonákkal, halott katonák hozzátartozóival és helyi lakosokkal készített interjúk szerint az azt követő hetekben legalább három északkelet-ukrajnai orosz parancsnoki állást találtak el HIMARS-rakéták.
A megnövekedett ukrán támadásokkal szembesülve a balaklijai parancsnokság a napi jelentések és a törzstiszt kézzel írott jegyzetfüzetében található feljegyzések szerint további csapatok behívását kezdte meg. Egy augusztus 30-án keltezett táblázat szerint azonban a haderő a teljes létszámnak csak 71 százalékát tette ki. Néhány egység sokkal rosszabbul állt ugyanezen táblázat szerint. A 2. rohamzászlóalj 49 fővel rendelkezett. Ennek a létszámnak 240-nek kellett volna lennie. A 9. BARS-dandár, egy szabálytalan egység, a tervezett létszám 23 százalékát tette ki.
Egy másik táblázat a felszereléseket követte nyomon. Míg július 25-én öt drónjuk volt, augusztus végén már csak kettő. A nyolc páncélozott személyszállító háromra csökkent. A haderőnek négy „Fagot” páncéltörő fegyverrendszere maradt, a július végi 24-ből. Az ellenséges elektronikai rendszerek zavarására szolgáló egyetlen „Zoopark” rendszerük augusztus végére eltűnt a nyilvántartásból.
Plakat Junior 888, a Reuters által megkérdezett orosz tiszt leírta, hogy augusztusban megfelelő utánpótlás nélkül próbálták visszaverni az egymást követő ukrán támadásokat. A kis naptár, amelyet a lövészárkokban vezettek a három hónapos váltás alatt, borzalmas képet fest. A napokat „Támadás” és „Megszöktem a bekerítésből” feliratú firkált jegyzetekkel jelölték, vagy a harcban elesett bajtársak nevével. Augusztus 27-ét egyszerűen „a legrosszabb nap”-ként jelölték meg. Elmondása szerint ekkor állásaikat súlyos tüzérségi támadás érte, és az egyik barátja a karjaiban halt meg.
Nem volt lőszer- vagy drónutánpótlás
− mondta az augusztus végi helyzetről. Az ukrán erők támadásokat indítottak, de „a mi tüzérségünk nem tudott válaszolni”.
Az ukrán ellentámadás szeptember 6-án kezdődött meg.
Egy orosz katona, aki aznap Hrakovban tartózkodott, a Reutersnek elmondta, hogy Ukrajna először tüzérséggel támadta az orosz állásokat. Estére az ukrán erők bekerítették őket. Ekkor adták ki a parancsot a visszavonulásra a faluból − mondta.
A csata folytatódott. Szeptember 6. és 8. között precíziós csapások érték a balaklijai parancsnoki központot. Ljovocskin, a helybéli, aki korábban a helyszínt irányította, azt mondta, hogy az egész létesítmény lángokban állt. Több tucat orosz katona holttestét húzták ki a romok alól.
A közösségi médiában szeptember 10-én közzétett videón ukrán katonák láthatók, amint megtekintik a lerombolt hangárt, ahol az orosz erők a járműveiket tartották.
Így néz ki a HIMARS munkájának eredménye
− mondta egy ukrán nyelvű hang a videón.
Natalija és Viktor, egy idős házaspár, akik kevesebb mint 300 méterre laknak a bunkertől, azt mondták, hogy a megszállás utolsó napjaiban folyamatos ukrán csapásokat hallottak. Amikor 8-án a támadások megszűntek, a házaspár 30 katonát látott, akik közül sokan sebesülten bicegtek az úton visszavonulva. Két másik lakó azt mondta, hogy látták, amint az orosz katonák eldobják a fegyvereiket, és elhagyják a járműveiket, miközben elfutnak.
Egyszerűen káosz volt
− mondta a két helyi lakos egyike, Serhij, aki a volt parancsnoksággal szemben lakik.
Hetekkel az oroszok visszavonulása után a parancsnokságból csak egy kráter és egy halom irat maradt. A kiégett orosz felszerelések halmából füstfelhő szállt fel.
Popov, a haderő parancsnoka valamikor megsérült, és egy hónapot töltött kórházban − mondta a felesége a Reutersnek. Azt mondta, hogy a férfit azóta tábornokká léptették elő, és hamarosan új megbízatásra indul. Azt nem árulta el, hogy hová.
A névtelen törzstiszt utolsó, dátumozatlan jegyzetfüzet-bejegyzései elgondolkodtatók:
Ha elég sokáig ülsz, és nézed a folyót, végül meglátod az ellenségeidet, amint elúsznak melletted
− írta.
Egy oldallal később úgy tűnik, mintha a jövőben képzelné el az életét, egy városban, az orosz–kínai határon, 7000 km-re Balaklijától.
2023. augusztus 10-én mentem haza, már otthon vagyok a családommal. Jól érzem magam Habarovszkban a családommal, a feleségemmel és a lányaimmal
− írta.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit folyamatosan nyomon követjük, élő tudósításunkat ide kattintva olvashatja.
(Borítókép: A lerombolt épület, amelyet az orosz csapatok főhadiszállásukként használtak Balaklijában 2022. október 7-én. Fotó: Zohra Bensemra / Reuters)