A norvég biztonsági szolgálatok kémkedéssel vádolnak egy egyetemi oktatót, és azt állítják, hogy felfedték valódi személyazonosságát.
A 30-as éveiben járó gyanúsított brazil tudósnak adta ki magát, de a hatóságok szerint orosz kém. A norvég médiában Mihail Valerjevics Mikszin orosz állampolgárként nevezték meg − írta meg a BBC. A gyanúsított ügyvédje tagadta a vádakat.
A hét elején norvég tisztviselők közölték, hogy a férfi brazil útlevéllel rendelkezik, és 2021-től kutatóként dolgozott az ország északi részén található Tromsø egyetemén. Most újabb részleteket hoztak nyilvánosságra az ügyről.
A norvég média által pénteken idézett kommentárokban Thomas Blom, a biztonsági szolgálatok szóvivője azt mondta, hogy a gyanúsítottat államtitokkal kapcsolatos hírszerzési információk gyűjtésével vádolták.
Blom azt is kijelentette, hogy úgy vélik, a férfi − aki a hírek szerint a José Assis Giammaria névre hallgat − nem az, akinek állítja magát. A gyanú szerint a gyanúsított a korát illetően is hazudott, és valójában nem 37, hanem 44 éves.
Christo Grozev, a hollandiai székhelyű Bellingcat oknyomozó újságírócsoport munkatársa úgy véli, hogy a férfi az orosz katonai hírszerzés, a GRU ezredese. Grozev egy tweetben azt állította, hogy olyan információkat talált, amelyek a vádlott állítólagos orosz nevét a GRU egyik oktatási intézményéhez kapcsolják.
Szép munka, Norvégia − elkaptad a GRU egy ezredesét
− írta Grozev.
Az NRK norvég hírportál kérdésére a gyanúsított esetleges GRU-s kapcsolatairól az ügyvédje azt mondta, hogy nem kívánja kommentálni a Bellingcat információit. Az oslói orosz nagykövetség megismételte a norvég médiának, hogy nem tudja, ki a kémkedéssel vádolt férfi, és nem kommentálja az új információkat.
Az elmúlt hetekben a norvég biztonsági szolgálatok több orosz állampolgárt tartóztattak le, akiket azzal vádoltak, hogy Oroszországnak kémkedtek. Nyolc embert tartóztattak le, mert drónokat reptettek kritikus infrastruktúrák közelében, vagy felvételeket készítettek róluk.
Az országot − amely kulcsfontosságú NATO-tag, és amely Oroszországot váltotta fel Európa legnagyobb gázszállítójaként − aggasztják a kritikus olaj- és gázinfrastruktúra közelében észlelt drónok.
(Borítókép: A Tromsói Egyetem képe. Fotó: Wikipédia)