A szervezet adatai alapján az MTI arról számolt be, hogy az újságírók meggyilkolásának büntetlenségi aránya világszerte 86 százalék, ami 9 százalékpontos csökkenést jelent a tíz évvel korábbi adatokhoz képest. A csökkenés azonban az UNESCO szerint nagyon kevés ahhoz, hogy megállítsa az erőszak spirálját.

A 2020–2021-es időszakban 117 újságírót öltek meg a munkájuk miatt, ami a legalacsonyabb szám azóta, hogy az UNESCO 2008-ban először ismertette a kérdéssel kapcsolatos jelentését. A szervezet azonban rámutatott arra, hogy 2022-ben szeptember 30-ig már 66 újságírót öltek meg.

Az elmúlt két évben az újságírók számára a leghalálosabb régió Latin-Amerika és a Karib-térség, valamint kisebb mértékben az ázsiai és csendes-óceáni térség volt. Ezzel szemben 2020-ban Közép- és Kelet-Európában nem jegyeztek fel újságíró-gyilkosságot, ami 2007 óta először fordult elő.

Ellentmondásos módon 2021-ben az újságírók 36 százaléka fegyveres konfliktusban álló országban halt meg. A jelentés egyebek között azt is megállapította, hogy növekedett a zavargásokban vagy tüntetésekben megölt újságírók száma: a 2020–2021-es időszakban hatan haltak meg, míg a 2016–2017-es időszakban hárman vesztették életüket ilyen körülmények között.

Az UNESCO rámutatott arra is, hogy nincs biztonságos hely az újságírók számára: a 2020–2021-ben megölt 117 újságíró közül 91-et nem munkavégzés közben, hanem otthon vagy az utcán, többeket családtagjaik, köztük gyermekeik szeme láttára gyilkoltak meg. Emellett tavaly csaknem megduplázódott a nők aránya a megölt újságírók között, az ilyen estek aránya az előző évi 6 százalékról 11 százalékra emelkedett.

Az ENSZ-szervezet éppen ezért arra szólított fel, hogy a hatóságok tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az újságírók elleni bűncselekményeket megfelelően kivizsgálják, az elkövetőket pedig azonosítsák és elítéljék.