Az Index e heti Frontvonal című műsorában Tarjányi Péter az orosz–ukrán háború harcászati veszteségeit elemzi, de arról is szó esik, hogy van-e testdublőre az orosz elnöknek, és milyen kommunikációs üzenetet hordoz hosszú tárgyalóasztala.
Nagyok az orosz veszteségek, a háborús felek által nyilvánosságra került adatokhoz képest a valóság valahol félúton van. Véleményem szerint 25-30 ezer halott biztosan van orosz oldalon, a sebesültek száma pedig ennek a két-háromszorosa, vagyis összességében több mint százezer emberről beszélünk – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonalban.
Hozzátette: ez azért is meglepő, mert februárban arról szóltak a hírek, hogy megközelítőleg 160-180 ezer fővel indult invázió az orosz oldalról.
Az, hogy egy ilyenfajta expedíciós, inváziós haderőnek a kétharmada halott, illetve sebesült, borzasztó veszteségeket jelent. A másik a technológiák vesztesége. Ebben elsősorban a páncélos erők oldaláról pokoliak az orosz veszteségek. Ezres nagyságrendben beszélhetünk megsemmisült harckocsikról, páncélozott szállító harcjárművekről, teherautókról, tüzérségi eszközökről, ami azt jelenti, hogy technikai szempontból Oroszországot borzasztó veszteségek érték, és orosz oldalon ezeknek a pótlása sokkal-sokkal nehezebb, mint ukrán oldalon
– fogalmazott a szakértő, aki szerint minden egyes ukrán harci eszköz elpusztulásával szemben négy–hat orosz harci eszköz megsemmisülése áll, vagyis amíg az ukránok egy, addig az oroszok négy–hat eszközt veszítenek el egy-egy ütközetben.
Az orosz elnök megromlott egészségi állapotáról folyamatosan felreppennek hírek, ahogy sokat foglalkoznak azzal is, hogy vajon valóban Vlagyimir Putyin látható-e minden alkalommal, vagy a testdublőrei helyettesítik.
Tarjányi Péter erről azt mondta: az orosz elnök egészségi állapota mindig foglalkoztatja a közvéleményt, de az egészségével kapcsolatos meglátások általában csak feltételezések. Ahogy az is csak gyanítható, hogy vannak dublőrei, egyes hírszerzési források is megerősítik ezt, azonban ez nem ritka olyan országokban, ahol a vezető folyamatosan veszélynek van kitéve.
Az orosz–amerikai egyeztetés esélyéről is szó esett a műsorban. Erről Tarjányi Péter azt mondta: amíg nem dől el, hogy mi történik az amerikai félidős választásokon, addig az Egyesült Államok vezetése nem akar semmifajta találkozóba belemenni. Arra is kitért: ugyanakkor egyre több esetben fordul elő, hogy Oroszország jelzi, hogy „itt valamire szükség lenne”.
A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: ezt azért nem lehet félvállról venni, mert ilyenfajta segítségkérés esetében ha elütik a feltartott kezet, az megint hivatkozási alap arra, hogy Oroszország azt mondhassa: próbálta tárgyalásosan rendezni a viszonyt, de mindig félreütötték a kezét, ezért „kénytelen” a legkeményebb eszközökhöz nyúlni.
Tarjányi Péter szerint az orosz gondolkodás érthető, ahogy a Nyugat viszonyulása is, hiszen több alkalommal előfordult, hogy Oroszország hazudott, mást mondott, mint amit cselekedett. A Nyugat ezért azt is gondolhatja, hogy a tárgyalásokkal Oroszország csak az időt próbálja húzni, hogy az ukrán erők lassuljanak, és jobban fel tudjanak készülni egy ellentámadásra.
A biztonságpolitikai szakértő kiemelte: „A legnagyobb probléma ebben a háborúban a bizalomhiány.”
A Frontvonalból az is kiderül,
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva nézheti vissza.
(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)