Olaf Scholz az első látogatását Kínában azzal kezdte, hogy Hszi Csin-pinggel találkozott a pekingi Nép Nagy Csarnokában. A német kancellár csütörtökön arról írt, hogy Berlinnek változtatnia kell az eddigi Kína-politikáján.
A kínai elnök pénteken azt mondta Olaf Scholz német kancellárnak, hogy Kínának és Németországnak mint nagy, befolyásos nemzeteknek még inkább együtt kell működniük „a változások és zavarok idején a világbéke érdekében” – jelentette a kínai állami média a Reuters beszámolója szerint.
A Kínában zajló változások miatt Németországnak is változtatnia kell az ázsiai országgal folytatott politikáján – írta Olaf Scholz német kancellár még csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív lapban, kiemelve, hogy komolyan kell venni a rendszerek közötti rivalizálást, és
nem szabad megengedni egy „sinocentrikus világrend” kialakulását.
A kancellár a kínai bemutatkozó látogatására időzített vendégkommentárjában kiemelte: az utóbbi öt-tíz év változásait jól mutatják a Kínai Kommunista Párt októberi kongresszusának határozatai, amelyekben a korábbiakhoz képest „sokkal nagyobb teret nyert a marxizmus-leninizmus melletti elkötelezettség”.
A kongresszuson az is megmutatkozott, hogy a pekingi vezetés az eddiginél is fontosabbnak tekinti Kína biztonságát és autonómiáját, ami felfogásuk szerint nem az ország, hanem „a kommunista rendszer” stabilitásának megőrzését jelenti.
A változásokra reagáló német stratégia alapelve, hogy a gazdasági együttműködést nem szabad leépíteni, de az egyoldalú függőségeket fel kell számolni, és az egyenrangúságra kell törekedni.
„Ahol kockázatos függőségek alakultak ki, például fontos nyersanyagok, egyes ritkaföldfémek vagy bizonyos új technológiák esetében, ott indokolt, hogy vállalataink bővítsék ellátási láncaikat, és ebben támogatjuk is őket, például új nyersanyag-partnerségek révén” – írta a kancellár. Biztosítani kell a viszonosságot, a kölcsönösségen alapuló, egyenrangú viszonyt a kapcsolatokban, vagyis Kínának ugyanúgy kell bánnia a német vállalkozásokkal, mint Németországnak a kínai vállalatokkal.
Ettől a kölcsönösségtől túlságosan messze állunk, például a vállalatok piacra jutása, az engedélyezési eljárások, a szellemi tulajdon védelme vagy éppen a jogbiztonság és az állampolgárainkat megillető egyenlő bánásmód kérdéseiben
– írta Olaf Scholz, hangsúlyozva: ahol Kína nem engedi meg ezt a kölcsönösséget, ott ez nem maradhat következmények nélkül.
A német kancellár, aki az első nyugati vezető, aki a Kínából indult koronavírus-világjárvány kezdete óta hivatalos látogatást tesz az országban, a nemzetközi kapcsolatok formálásáról kifejtette: az Európai Unió és Kína viszonyának három fő rétege van:
a közösség és az ázsiai ország egyszerre partner, gazdasági versenytárs és politikai rivális.
Ebben a viszonyban „a verseny és a rivalizálás elemei kétségtelenül erősödtek az utóbbi években” – mutatott rá a német kancellár, kiemelve: „ezt úgy kell kezelnünk, hogy felvállaljuk a versenyt, és komolyan vesszük a rendszerek közötti rivalizálás következményeit”.
Ezért a német–kínai párbeszédben nem szabad kihagyni a nehéz kérdéseket, köztük a polgári és politikai szabadságjogok, valamint az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, például Hszincsiang tartományban, és a Tajvan körüli aggasztóan feszült helyzetről is tárgyalni kell
– írta a német kancellár, hangsúlyozva, hogy országa ugyan az „egy Kína” elvet képviseli Tajvan hovatartozásának ügyében, de ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi állapotok, a status quo bármilyen változásának békésen és kölcsönös megegyezéssel kell történnie.
Ezért a Kínával folytatott viszonyban azt is fel kell tárni, hogy hol közös érdek az együttműködés, hiszen „végül is a világnak szüksége van Kínára, például az olyan globális járványok elleni küzdelemben, mint a Covid–19”, ugyanakkor nem lehet szó arról, hogy Kína igényt tarthat hegemón dominanciára vagy akár egy sinocentrikus világrendre” – fejtette ki a német vezető politikus.
(Borítókép: Olaf Scholz és Hszi Csin-ping 2022. november 4-én. Fotó: Kay Nietfeld / Pool / Reuters)