A The New York Times terjedelmes cikket írt arról, hogy ki lehet Jens Stoltenberg utódja a NATO főtitkári székében. Szerintük a legesélyesebb jelölt Kanada ukrán felmenőkkel rendelkező miniszterelnök-helyettese, Chrystia Freeland lehet.
Az amerikai lap szerint a színfalak mögött már nagyban zajlanak a politikai küzdelmek azzal kapcsolatban, hogy ki vegye át a NATO vezetését, amennyiben a norvég Jens Stoltenberg jövő szeptemberben leköszön a tisztségből. A The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőktől úgy értesült, hogy a legtöbb tagország már felsorakozott egy-egy jelölt mögé,
és a legtöbb esélye – a mostani felállás szerint – az 54 éves Chrystia Freelandnek lehet a tisztség elnyerésére.
Az ukrán–kanadai származású, egykor újságíróként és külügyminiszterként dolgozó, jelenleg pénzügyminiszterként és miniszterelnök-helyettesként tevékenykedő Freelandet az amerikai lap szerint elsősorban Washingtonban szeretnék a NATO élén látni. A lap azt írja, hogy Freeland előnyére válhat
Freeland malmára hajthatja még a vizet az is, hogy az Európai Unió NATO-tagországai – amelyek számszerűleg az egész NATO tagországainak 70 százalékát képviselik – egyelőre megosztottak abban a kérdésben, hogy ők kit szeretnének látni a NATO élén. Ugyanakkora a kontinensen is felmerült már legalább három nő lehetséges jelöltként, név szerint:
Már az unión kívülről, de még Európából beszállhatnak még a versenybe a britek is, akik Ben Wallace védelmi minisztert tudnák elképzelni a NATO élén. Ezenkívül jogi lehetőség arra is van, hogy – saját kérésére – meghosszabbítsák a mostani NATO-főtitkár, Jens Stoltenberg hivatalának idejét is (az ukrajnai háború miatt Stoltenberg már így is kapott egy év bónuszt, emiatt kerülhet sor legközelebb jövő szeptemberben a választásra).
A The New York Times azt is megjegyezte, hogy Chrystia Freeland esélyeit ronthatja az, hogy egyesek túlságosan oroszellenesnek tarthatják őt (bár ugyanez az érv felmerülhet például Kaja Kallasnál is). 2014-ben például személyesen utazott Kijevbe Viktor Janukovics kormányának megdöntése után,
és akkor emiatt az orosz kormány megtiltotta neki az Oroszországba való belépést.
Az amerikai lap ezenfelül arra is utalt, hogy Freeland anyai nagyapja, Michael Chomiak (akinek eredeti ukrán neve MIhajlo Komjak volt) a második világháború után menekült Ukrajnába. Előtte, a világháború idején a nácik uralma alatt egy ukrán nyelvű krakkói lap főszerkesztője volt, és egyesek azzal vádolták meg, hogy kollaborált a nácikkal. Mindezt 2017-ben, Chrystia Freeland külügyminisztersége alatt az oroszok már fel is használták a nő ellen, mire a külügyminiszter dezinformációnak minősítette az oroszok akcióját.
Ezenkívül az gyengítheti még Chrystia Freeland pozícióját, hogy Kanada a többi NATO-tagországhoz képest viszonylag kevés pénzt fordít védelmi célokra, és most még közelében sincsenek annak, hogy az éves GDP 2 százalékát erre költsék (amely elméletileg 2024-től kezdve lenne kitűzött cél a tagországoknak).
Végezetül érdemes megjegyezni, hogy a The New York Times-nak nyilatkozó amerikai tisztviselők is azt mondták: sok esetben teljesen más emberek kerülnek a NATO főtitkári pozíciójába, mint akikre előzetesen számítanak, így semmi sem vehető készpénznek most még.
(Borítókép: Chrystia Freeland. Fotó: Maxym Marusenko/NurPhoto/Getty Images)