Kilencvenéves korában tüdőembóiában elhunyt Pao Tung, az 1989-es Tienanmen téri tüntetések iránti szimpátiája miatt kegyvesztett, majd bebörtönzött legmagasabb rangú kommunista pártvezető.
Pao a nyolcvanas években Csao Ce-jang akkor miniszterelnök és pártfőtitkár politikai titkára, a központi bizottság tagja és a Politikai Reformok Intézetének az igazgatója volt. Számos politikai és gazdasági reformot dolgozott ki.
Ő volt az egyik atyja a kollektív pártvezetés elvének, amelyet a párt később be is vezetett, hogy megakadályozza a hatalom egy kézben összpontosítását.
1989-ben azonban, amikor Kína nagy részére kiterjedtek a demokráciapárti tüntetések, a keményvonalas pártvezetők egyre jobban aggódtak a jövőjük miatt.
A tüntetőkkel nyíltan szimpatizáló Csao és Pao karrierje derékbe tört néhány nappal azelőtt, hogy június 4-én a hadsereget bevetették a Tiennanmen téren tüntetők ellen. A támadásban százak vesztették életüket.
Pao volt a legmagasabb rangú pártfunkcionárius, aki börtönben ült a tüntetések miatt.
Csaót 2005-ben bekövetkezett haláláig házi őrizetben tartották, Paót pedig hétévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetésének a letöltése után az egyik utolsó ellenzéki volt, aki szabadlábon bírálta a rendszert, bár állandó megfigyelés alatt állt.