Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő kizártnak tartja a fegyveres válaszcsapást a NATO részéről a lengyelországi rakétabecsapódások miatt, ahogy a szándékosságot is kizárja mindkét fél részéről. A Frontvonal e heti adásában emellett arról is szó lesz, hogy mit üzen Vlagyimir Putyin elnök távolmaradása a G20-as csúcstalálkozóról, mi a jelentősége Joe Biden és Hszi Csin-ping személyes találkozójának, és mit hoz az ukránoknak a félidős amerikai választások eredménye.
Ahogy arról beszámoltunk, kedden este rakéta csapódott be a lengyelországi Przewodównál, két ember életét vesztette. Átmenetileg leállt a Barátság kőolajvezeték, ám Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón bejelentette, hogy újraindult az olajszállítás.
„A szándékosságot teljes egészében ki lehet zárni mindkét oldalról, abban van még vita, hogy valamilyen műszaki hiba, tüzérségi tűzvezetési rendszer hibája történt orosz oldalon, vagy adott esetben a légvédelmi rendszerek oldaláról ukrán oldalon” – részletezte a lengyelországi rakétabecsapódás lehetséges okait Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonal e heti adásában.
Vlagyimir Putyin környezetében pillanatok alatt leverte a katonai és politikai vezetőket a víz, nehogy erre valamilyen válaszlépés történjen
– fogalmazott, hozzátéve: az események után „felizzottak a NATO-országok vonalai”, az ügyeleti rendszerek a rendkívüli eseményeket gyorsan kell, hogy kezeljék, és arra irányult a felderítési és információgyűjtési tevékenység, hogy pontosan mi történhetett. A szakértő szerint két témakör van, amelyet ilyenkor vizsgálni szükséges.
Az egyik a szándékosság témaköre. Magyarán történhetett-e orosz oldalról szándékos támadás, vagy ukrán oldalról szándékos hírszerzési provokáció, amivel a NATO-nál el akartak érni valamit
– mondta Tarjányi Péter. Arról is beszélt műsorunkban, hogy ugyanezt baleseti oldalról is meg kell vizsgálni, tehát azt, hogy adódott-e műszaki hiba, tüzérségi, tűzvezetési rendszerhiba akár orosz oldalról, akár légvédelmi szempontból ukrán oldalról. Tarjányi kizártnak tartja a NATO részéről a fegyveres válaszcsapást. Ami várható, hogy a háborús övezetekhez közel légvédelmi rendszereket telepítenek azért, hogy sem ukrán, sem orosz oldalról még egyszer ilyen ne fordulhasson elő.
Herszon ukrán visszafoglalásáról a szakértő azt mondta: Ukrajna nem nyerte még meg ezt a háborút. Hozzátette: a herszoni vereség nem Putyin elnök uralmát kérdőjelezte meg, hanem az előző katonai vezetés hibáit rótta fel.
A szakértő szerint Ukrajna csatát nyert, de a neheze most következik, mert amint túljut az orosz haderő és az orosz politika a herszoni vereségen, az oroszok „megrázzák magukat”.
Ukrajna folyamatosan beszél a Krím félsziget visszafoglalásáról is, „miközben a világ pontosan tudja, hogy a Krím félszigetet Oroszország nem akarja visszaadni”.
Az amerikai félidős választások háborúra gyakorolt hatásairól szólva Tarjányi Péter azt mondta, Ukrajna megnyugodhat, mivel a nagy republikánus győzelem nem következett be.
Ukrajnát továbbra is folyamatosan támogatja az Egyesült Államok, és ez Oroszországnak fájdalmas lesz.
Az Indonéziában zajló G20-as csúcstalálkozón először találkozott személyesen Hszi Csin-ping kínai elnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke. A kínai államfő múlt héten katonai egyenruhában jelent meg, és Tajvanról beszélt, aminek a gazdasági nagyhatalmak csúcstalálkozóján részt vevő országok számára is üzenetértéke van.
Nem az az üzenet, hogy tárgyalni akarunk. Nem az az üzenet, hogy végiggondoljuk, ez hogyan történhet meg, hanem az az üzenet, hogy Tajvan visszatér az anyaország keblére
– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.
A Frontvonalból kiderül:
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.
(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)