Bár nem a négyes cikkely szerint ülésezett a NATO az elmúlt órákban, így is több fontos döntésről számolt be Jens Stoltenberg főtitkár.
Mint arról beszámoltunk, kedd este rakéta csapódott be Lengyelország területére, az ukrán határ közelében lévő Przewodównál. Ennek következtében két ember meghalt, és a támadás után több ország kormánya (köztük Magyarországé is) rendkívüli védelmi ülést hívott össze. Az esetről és annak következményeiről Tálas Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetőjét kérdeztük.
Az ügyben éjjel is zajlottak a fejlemények, Lengyelország összehívta a NATO-t a történtek miatt –de végül nem a négyes cikkely miatt (amely azt mondja ki, hogy a tagállamok tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint egy adott ország területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti). Mindeközben több vezető politikus is fontos kijelentéseket tett, és kiderült, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta a tragédiát. A legfontosabb történéseket itt foglaltuk össze.
A NATO szerdai ülése után Jens Stoltenberg főtitkár azt mondta: semmilyen jel nem mutat arra, hogy Oroszország agresszív akcióra készül a NATO ellen. Ezután közölte azt is, hogy az eddigi vizsgálati adatok alapján egy alapján egy ukrán légvédelmi rakéta okozhatta az incidenst. Ugyanakkor hozzátette:
De hadd legyek egyértelmű: ez nem Ukrajna hibája. A végső felelősség Oroszországé, amely jogtalan háborút folytat Ukrajna ellen.
Jens Stoltenberg újságírói kérdésekre válaszolva azt is közölte, hogy az incidens után tovább erősítik a NATO keleti szárnyát, és
a jövőben növelik az Ukrajnának szállított légvédelmi eszközök mennyiségét
Kifejtette: a mostani eset bebizonyította, hogy az ukrajnai háború „veszélyes helyzeteket” teremt, és hogy ennek még „a NATO területein is lehetnek következményei”. Közölte azt is , hogy ezzel kapcsolatban szerdán tartanak egy külön ülést az érintett országok, és köszönetét fejezte ki azoknak a tagállamoknak, amelyek ebben szerepet vállalnak.
A főtitkár ezen túl azt is közölte, hogy a
légvédelmi rakétarendszerek mellett légvédelmi célú drónokat is szállítanak Ukrajnának,
amelyek a cirkáló- és ballisztikus rakéták kivédésében is segíthetnek. „Tehát az eddigieken felül további támogatást adunk Ukrajnának, különösen a légvédelem tekintetében” – összegezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár később arra is kitért, hogy a háborúnak előbb-utóbb a tárgyalóasztalnál kell véget érnie, de ahhoz előbb Ukrajnát kell támogatni, mert csak így kényszeríthetik rá Oroszországot a háború befejezésére. Végül azt mondta: ahhoz, hogy a lengyelországihoz hasonló incidenseket megelőzzék a jövőben,
meg kell állítani és békére kell kényszeríteni az oroszokat.
Jens Stoltenberg végül azt is elmondta: szerinte az incidens azt is bebizonyította, hogy a NATO képes higgadtan reagálni az efféle eshetőségekre, és e higgadt fellépéssel megakadályozták a háború további eszkalációját.
(Borítókép: Jens Stoltenberg. Fotó: Yves Herman / Reuters)