Száz százalékig feltöltötték a német gáztározókat, noha a korábbi legnagyobb beszállító, Oroszország gyökeresen csökkentette a földgáz exportját. Berlin más országokból szerzi be a folyamatos ellátáshoz szükséges mennyiséget.
A németországi földgáztározók kihasználtsága a hét első felében elérte a 100 százalékot az európai szövetség, a GIE adatai szerint. Európa legnagyobb gazdasága annak ellenére növelte tartalékait, hogy Oroszország az ukrajnai inváziót követően leállította az országba irányuló szállításokat.
A teli tározók megnyugtató színvonalú ellátást szavatolnak a lakosság és az ipar számára a téli hónapokban.
Ezzel párhuzamosan Németország a tervezettnél korábban teljesítette a takarékossági célokat, mivel a feltöltöttség már október közepén elérte a novemberre kitűzött 95 százalékos szintet.
A teljes feltöltöttséget történetesen ugyanazon a napon érték el, amikor megnyílt az első olyan, a cseppfolyósított földgáz továbbítására épített LNG-terminál, amit kifejezetten az orosz gáz kiváltására terveztek. A wilhelmshafeni mólót 194 nap alatt építették át. Összesen öt terminál megnyitását tervezik, amelyek Magyarország háromévi gázfogyasztásának megfelelő mennyiséget lesznek képesek áttölteni a német gázhálózatba.
„Kettős siker” – értékelte a két párhuzamos eseményt Klaus Müller, a Szövetségi Hálózati Ügynökség elnöke, aki szerint a lendületre pont most van szüksége Németországnak.
A gázzal történő gazdálkodás sikere részben az alternatív forrásoknak köszönhető. Az orosz gázt jobbára a Norvégiából és az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgáz importja helyettesíti – jegyezte meg a Deutsche Welle.
Az orosz import leállása után a lakosság és az ipar egyaránt megszívlelte a takarékossági felhívásokat, a kimondottan enyhe ősz pedig szintén kedvezett a gázfogyasztás csökkentésének. Minden várakozást felülmúlt a fűtési idény kezdete, amikor a korábbi éveknél jóval kevesebb gázt kellett eltüzelni.
Magyarországon is a szokásosnál kevesebb gáz fogyott: az augusztusi energiafelhasználás például 8 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban.
Az energiaválság elkerülése érdekében Németországban ideiglenesen újraindították az elavult olaj- és széntüzelésű erőműveket, továbbá meghosszabbították az utolsó három működő atomerőmű élettartamát.
Németországban közben bejelentették, hogy államosítják az orosz Gazprom energiaipari óriáscég leányvállalatát. A döntés mögött az orosz energiafüggőség végleges felszámolása áll.
A korábbi Gazprom Germania új neve Securing Energy for Europe, rövidítve SEFE, amely az európai energiabiztonságot hivatott szavatolni. A cég közvetve irányítja Németország legnagyobb gáztározóját az északnyugati Rehdenben – írta szintén a Deutsche Welle.
Hasonló lépést jelentettek be Lengyelországban is, ahol a fejlesztési miniszter közölte: Varsó átveszi a Gazprom ottani cégének irányítását, és birtokába veszi eszközeit.
A német döntés azután született, hogy az Európai Bizottság 225,6 millió eurós, csaknem 93 milliárd forintos támogatásával megnyitotta az utat az államosítás előtt.
A német kormány azzal érvelt, hogy a lépés elengedhetetlen az energiabiztonság védelme érdekében, Oroszország Ukrajnában zajló háborúja közepette.
Berlin még áprilisban tényleges ellenőrzése alá vonta a vállalatot, a tulajdonviszonyok azonban tisztázatlanok maradtak. Emiatt az üzleti partnerek és a bankok vonakodtak az üzleti kapcsolatok folytatásától.
„A helyzet veszélyeztette a SEFE üzleti tevékenységének folytatását, ezzel pedig a gázellátást” – indokolta a német gazdasági minisztérium az államosításról szóló döntést.
A most már német állami tulajdonba került orosz Gazprom gyakorlatilag elvesztette részesedését a vállalatban.
Ezzel egyidejűleg Lengyelország is bejelentette, hogy átveszi Oroszország 48 százalékos részesedését az Europolgazban, amely a Jamal-Európa gázvezeték lengyel szakaszának a tulajdonosa.
A több mint négyezer kilométeres vezeték az oroszországi Jamal-félsziget és Nyugat-Szibéria földgázmezőit köti össze Lengyelországgal és Németországgal. „Így biztosítjuk Lengyelország kritikus infrastruktúrájának biztonságát” – mondta Waldemar Buda lengyel fejlesztési miniszter.
Varsó még áprilisban ötven orosz oligarchát és vállalatot, köztük a Gazpromot is szankciókkal sújtotta, megtorlásul Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Moszkva eközben leállította a gázszállítást Lengyelországba, miután Varsó megtagadta a rubelben történő fizetést.
„A lengyel alkotmány értelmében a kisajátítás nem lehetséges, ezért döntöttünk a kényszergazdálkodás elrendelése mellett” – idézte Budát a Reuters.
(Borítókép: A wilhelmshafeni LNG-terminál. Fotó: Adam Berry / Getty Images)