Az MTI a minisztérium közleménye alapján azt írta, hogy a miniszter az orosz városban rendezett Atomexpón a magyar energiastratégia négy alapelvét ismertette.

Ezek közül az első, hogy az energiamix összeállítása kizárólagos nemzeti hatáskör, amit semmifajta szankció nem korlátozhat, ezért sem támogatta a kormány például az európai uniós olajembargót és a gázárplafont – mondta.  A második, hogy lehetővé kell tenni azokat a beruházásokat, amelyek szükségesek az energiabiztonság garantálásához, márpedig ezen a téren saját források hiányában főleg a nukleáris kapacitások bővítése a megoldás, így ennek akadályozása támadást jelent a nemzeti szuverenitás ellen – mutatott rá.

Szijjártó Péter fontos célnak nevezte az energetikai diverzifikációt, hozzátéve: ennek definícióját illetően azonban vita van, mivel hazánk ezalatt azt érti, hogy minél több forrás álljon rendelkezésre, nem pedig bizonyos források kizárását. Végül azt is leszögezte, hogy Magyarország kormánya nem ideológiai, hanem gyakorlati kérdésként tekint a karbonsemlegességre, miközben egyes európai politikai mozgalmak kisajátították az ügyet, amelynek mindenekelőtt a környezetvédelemről kellene szólnia.

Vége az energia-aranykornak 

A külügyminiszter arra is kitért, hogy Magyarország a rezsicsökkentés miatt egyedülálló helyzetben van Európában. A kormány az emberek terheinek mérséklése érdekében 2013 óta jelentős állami forrásokat fordított az addigi magas rezsiárak letörésére, így a mostani áremelkedés óriási többletkiadásokat jelent a költségvetés számára.

Ez az extrém globális áremelkedés súlyosan ellentétes a nemzeti érdekeinkkel

– fogalmazott, majd utalt arra, hogy a tavalyi év első feléig aranykorát élte az európai energiapiac, amelyben a versenyképességet a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó orosz energiaforrások kombinációja biztosította, de elmaradtak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések.

Szerinte ezzel szemben Magyarország elvégezte a házi feladatát, hosszú távú szerződéseket írt alá, összekötötte energiahálózatát a hét közül hat szomszédos országgal, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről is döntött. Arra is kitért, hogy a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlansága miatt minél nagyobb fokú önellátásra van szükség, amit Magyarország esetében egyedül az atomenergia tud garantálni.

Felszólalása végén Szijjártó Péter azt is kijelentette, hogy az EU-ban a párbeszéd egyre átideologizáltabb és átpolitizáltabb, rendkívül nehéz józan észre és racionalitásra épülő vitát folytatni számos kérdésről. Mint mondta, ilyen témakör a nukleáris energia ügye is, a kormány azonban partnereivel együtt hatékonyan lépett fel ennek negatív diszkriminációja, valamint az ezért küzdő, jól finanszírozott és szervezett civil szervezetek ellen.

Brüsszelebbek Brüsszelnél 

Szijjártó Péter a felszólalás után az M1-nek is adott egy interjút, összefoglalva az elmondottakat. Ebben kitért arra, hogy

vannak országok, vannak hatóságok, amelyek még Brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél.

Mindezt azzal összefüggésben mondta, hogy 2030-ra a Paks 2 mindenképp elkészül, és ennek akadályát csak külső tényezők jelenthetik. Arra, hogy kik akarnak Brüsszelebbek lenni Brüsszelnél, a német exportügynökséget hozta fel példaként, amely eddig nem volt hajlandó jóváhagyni azokat az Oroszországból érkező atomenergetikai szállításokat, amelyekre a Paks 2-höz szükség lenne.

„Őszintén remélem, hogy egyetlen európai ország sem fogja gátolni ezt a beruházást, mert azt látni kell, hogy ma az energiaellátás biztonsága, az nemzeti biztonsági és nemzeti stratégiai, ráadásul szuverenitási kérdés is. Tehát hogyha valaki az európai és nemzeti szabályokkal ellentétesen blokkolni kívánja a magyar nukleáris kapacitás növelését, akkor az gyakorlatilag a szuverenitásunk elleni támadásként kell értékeljük” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve

Ezért arra kérünk mindenkit – európai uniós intézményeket, európai bankokat, európai kormányokat –, hogy tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy a szankciók nem sújtják a nukleáris energiát.

(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)