Kína szerepe megerősödött a G20-as csúcstalálkozón, és az is láthatóvá vált, hogy az Európai Unió keresi a helyét, vetélkedés van Franciaország és Németország között az EU vezető szerepéért. Ahogy Vlagyimir Putyin, úgy Recep Tayyip Erdogan is birodalomban gondolkodik. A Frontvonalban a nagyhatalmi erőviszonyok mellett Volodimir Zelenszkij béketervéről és a Krím félsziget jelentőségéről is beszélt Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő.
„Az egypólusú világrendből kétpólusú világrend kezd kialakulni, amelyben Kína egyre hangsúlyosabb szerepet kap, és amelyben abszolút vesztes Oroszország.” – Így értékelte a Frontvonal e heti adásában a G20-as csúcstalálkozót Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki úgy véli, Hszi Csin-ping kínai elnök a találkozón készült fotók tanúsága szerint nyugodt és barátságos volt. A G20-csúcson részt vevő politikusok keresték a kínai elnök társaságát.
Az Európai Unió keresi a helyét, és van egyfajta vetélkedés Franciaország és Németország között, hogy ki vezesse az uniót
– fogalmazott a szakértő, kiemelve, hogy a NATO-országok, az Egyesült Államok és az Európai Unió egységben tudott megjelenni, miközben Emmanuel Macron francia elnök „külön mozgott” a többi európai országtól. Joe Biden amerikai elnök pedig egy találkozón Németország ellenében „megemelte” Franciaországot.
Ugyanakkor Törökország egyensúlyoz, Oroszország, az Egyesült Államok, az Európai Unió, a NATO és egyáltalán a Közel-Kelet térségében és a csúcstalálkozón meghatározó hatalomként jelent meg.
Putyin elnök Oroszországról beszél, de a Szovjetunióról álmodik. Ez Erdogan elnökről is elmondható, ő az Oszmán Birodalomról álmodik a térségben, és birodalmi gondolkodásban látja Törökországot
– fogalmazott Tarjányi Péter.
A lengyelországi rakétabecsapódás a G20-as csúcstalálkozó idején volt, a történtek elemzésekor több nézőpont is felmerült. Voltak olyan ukrán hírszerzési jelentések, hogy a G20-csúcs kommunikációs támogatása lesz az, hogy az orosz hadsereg az aktivitását növeli, ezzel segítve Lavrovot, aki el tudja mondani, hogy a herszoni kudarc ellenére Oroszország még mindig erős.
Az ukrán elnök reakciója a lengyelországi incidensre és a béketerve is megosztotta a világ vezetőit. Többen bírálták Zelenszkijt. Tarjányi Péter szerint nem rendült meg a bizalom az ukrán elnökkel szemben, de voltak olyan hangok, amelyek szerint „a túlzott kommunikáció nem jó”.
Az orosz–ukrán háborúban időről időre felmerül a krími térség helyzete, amelyért ezúttal is mindkét fél küzd. Oroszországnak történelmi szempontból mindig is fontos volt a Krím félsziget. A biztonságpolitikai szakértő ennek okát orosz oldalról abban látja, hogy bázist jelentett a haderejének, flottájának, szárazföldi haderejének, illetve légierejének, ami a fekete-tengeri térség, a Kaukázus, illetve a Közel-Kelet és a Balkán irányába ugródeszka. Bár Ukrajna most bármilyen nyugati harcászati technológiát megkaphat, „de az, hogy a Krím félszigetet visszafoglalja, vágyálom”.
Stratégiai szempontból nem engedheti meg Oroszország, hogy elengedje a Krím félszigetet
– hangsúlyozta Tarjányi Péter.
A Frontvonal e heti adásából kiderül:
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)