Kína november elején bejelentette: finomítani fogja a Covid–19-re vonatkozó korlátozásokat, hogy enyhítse a bezárások, karanténok és a napi tömeges tesztelés okozta fennakadásokat. A Föld második legnagyobb gazdaságának szüksége volt a szigorú intézkedések kiigazítására, amelyek elszigetelték az országot a világ nagy részétől. November végén már úgy tűnik: elsiették.
Alig egy héttel azután, hogy a tömegközlekedés használatához már nem kellett negatív Covid–19-tesztet bemutatnia az észak-kínai Sicsiacsuang város lakosságának, a hatóságok öt napra lezárták − az agglomerációval együtt − a 10 milliós várost a fertőzések növekedése miatt.
Kína legnagyobb ipari városában, a 26 milliós Sanghajban több városrészben ismét megkövetelték a gyakori Covid–19-teszteket. Pár nappal azután, hogy a hatóságok arról beszéltek, a javuló járványhelyzet miatt a tesztekre már ritkán van szükség.
Kína fővárosa, Peking nagy részén a hatóságok elrendelték az iskolák és számos vállalkozás bezárását, mivel az elmúlt héten a napi megbetegedések száma több mint 1400-ra emelkedett, miközben a hivatalos szervek elismerték: hosszú hónapok után ismét vannak koronavírussal összefüggő halálesetek. A 22 milliós város vezetői azonban − a kormánnyal összhangban − a nyitás mellett döntöttek, amikor enyhítették a Covid–19-re vonatkozó korlátozásokat, könnyítettek a bezárásokon, karanténon és a napi tömeges tesztelésen.
Az elsősorban a nagyobb városokban újra gyorsan terjedő Covid–19-járvány próbára teszi a kormány eltökéltségét a nyitás mellett. Egyre kevésbé tudják a döntéshozók tartani az ígéreteiket, és egyre kevésbé valószínű, hogy a világ második legnagyobb gazdasága újra nyitottá válik.
„10 lépés előre, kilenc lépés hátra” – jellemezte a helyzetet Csen Long, a Plenum pekingi tanácsadó cég politikai elemzője.
Kínában az új fertőzöttek száma október vége óta szinte mindennap emelkedik. Ma már napi több mint 25 ezer eset van országszerte. A kedden bejelentett esetek száma 27 307, ami megközelítette Kína egynapos 28 973-as rekordját, amelyet április 14-én állítottak fel a sanghaji teljes zárlat első napjaiban.
A Nomura japán brókercég szerint Kína lakosságának egyharmadát és gazdasági teljesítményének kétötödét képviselő 49 város jelenleg részleges vagy teljes zárlat alatt áll, ez meredek növekedés az egy héttel korábbihoz képest.
Kína az egyetlen nagy ország, amely a járvány három évvel ezelőtti kitörése óta még mindig megpróbálja teljesen felszámolni a Covid–19-fertőzést. A kormányzó Kommunista Párt hivatalos kommunikációiban azt állítja, hogy a zéró tolerancia az egyetlen módja a kínai életek védelmének. Ezzel párhuzamosan a döntéshozók kezdték felismerni a gazdaságra nehezedő terhelést. Ennek kézzelfogható jele volt, amikor november 11-én bejelentették, hogy az elszigetelési stratégia pontosításán dolgoznak. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy többek között leállították a vírusfertőzöttek személyes kapcsolatainak karanténját, és elvetették a tömeges tesztelést. Ezek a változtatások azt jelentették, hogy
nem kötelező bemutatni a negatív PCR-tesztet a tömegközlekedési eszközök használatakor vagy a fontosabb közintézményekbe való belépéskor.
Az intézkedésnek volt azonban árnyoldala is. Az enyhítés után milliók gondolták úgy, hogy a fertőzés újra gyorsabban fog terjedni, ezért megrohamozták a patikákat, ahol villámgyorsan hiánycikké váltak a megfázás és influenza elleni gyógynövények. Civil szervezetek arra szólították fel több nagyváros elöljáróit, hogy védjék meg őket a Covid–19-től. Ennek is köszönhető, hogy Sicsiacsuangban már be is jelentették, hogy ötnapos tömeges, kötelező tesztelés lesz a városban, egyúttal felszólították a lakosságot, hogy maradjanak otthon.
Nemzetközi szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy további kellemetlenségekkel is szembe kell néznie a kínai kormánynak, ha enyhíteni kíván a „Covid-zéró stratégiáján”. Elsősorban azért, mert a legtöbb kínai állampolgár eddig nem volt kitéve a vírusnak, illetve a tömeges oltási erőfeszítések nyáron és ősszel lelassultak. Emiatt a lakosság gyenge immunitással rendelkezik.
A Covid–19-re vonatkozó korlátozások bármilyen enyhítése csak akkor ér valamit, ha Kína megerősíti és következetesen végigviszi nemzeti oltási programját
− mondta Csin Tung-jan hongkongi virológus. A professzor emlékeztetett: a kórházak csak most kezdik bővíteni az intenzív osztályokat a súlyos fertőzések újabb hulláma miatt. Eddig kevés erőfeszítést tettek a legsúlyosabb betegek elkülönítésére, nincsenek kimondottan a koronavírusos betegek kezelésére szakosodott központok, amely egy nagy fertőzési hullám esetén el tudná látni őket. (A jelenlegi gyakorlat szerint csak a legsúlyosabb eseteket küldik kórházba, a betegek többségét hazaküldik az egészségügyi intézmények.)
Kínában sokan nagyon félnek a járvány újabb hulláma miatt, mert az ország hatalmas propagandaapparátusa a világjárvány teljes idejét azzal töltötte, hogy rettegést keltett a vírussal szemben. A kínai médiában folyamatosak voltak a tömeges halálesetekről és számos, más országokban elterjedt Covid–19-es esetről szóló híradások. Az sem növeli a lakosság bizalmát, hogy Dél-Kínában hiányoznak a Covid–19-gyorstesztek, mivel a helyi önkormányzatoknak nincs pénzük az eddigi ingyenes, utcai tesztek folytatására.
Mivel a kínai kormány nem kommunikálta egyértelműen, hogy a járvány újabb berobbanása esetén ki és mennyit fizet az orvosi rendszerben, sokan attól tartanak, hogy anyagilag tönkremennek. Az ország állami egészségbiztosítási rendszere csak korlátozott fedezetet nyújt betegség esetén.
A közegészségügyi szakértők legnagyobb aggodalma az, hogy Kína oltási erőfeszítései hetek alatt semmivé válnak. Amikor Kína 2021 végén megkezdte a nagyszabású vakcinázást, szűkös adagokat tartott fenn a munkaképes korú felnőttek számára. Az egészségügyi tisztviselők óva intették az idősebb felnőtteket az oltástól, felhívva a figyelmet, hogy mellékhatásai lehetnek. Ez az intelem hozzájárult ahhoz, hogy a kínaiak többsége hosszan tétovázott az oltások felvételekor, illetve az ismétlőoltásokkal.
Az ország 60 éves vagy annál idősebb polgárainak egyharmada soha nem kapott emlékeztető oltást.
2021 tavaszán és nyarán Kína naponta mintegy 25 millió embert oltott be, a múlt héten napi 120-220 ezer volt a beoltottak száma.
A szakemberek szerint a védőoltásokat sürgősen be kéne adni, mert egyre több fertőzés csúszik át Kína Covid-zéró hálóján, ami egyre nehezebbé teszi a gazdasági áldozatok mérséklését. Sok étterem és más kisvállalkozás végleg bezárt, mivel a családok és az otthonuktól távol dolgozó munkavállalók otthon maradnak, hogy elkerüljék a kényszerkarantént. A kormány hivatalosan is megerősítette: a kiskereskedelmi forgalom csökkent a múlt hónapban tavaly októberhez képest.
Egyre többen figyelmeztetnek arra: a kínai vezetők kezéből kicsúszik a járvány ellenőrzése, és ez újabb, váratlan terheket róhat a világ második legerősebb gazdaságára.
(Borítókép: Járványügyi dolgozók haladnak el Peking egyik utcáján 2022. november 23-án. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)