Kína több városában felerősödtek a példátlanul szigorú Covid-intézkedések elleni tiltakozások. Egyesek nyilvánosan bírálták a kommunista párt vezetését, és attól sem riadtak vissza, hogy a nemrég harmadjára is megválasztott Hszi Csin-ping lemondását követeljék.
Sanghajban több ezren vonultak utcára. Egyeseket rendőrautóba tereltek – jelentette a BBC tudósítója a helyszínről.
Diákok tüntettek a pekingi és nankingi egyetemen is – ugyanabból az okból.
Tízen haltak meg, kilencen pedig megsérültek néhány napja egy ürümcsi toronyházban, ahol tűz ütött ki, a lakók pedig nem tudtak elmenekülni, mert az épületet a járványügyi korlátozások miatt lezárták.
Az áldozatok egyes jelentések szerint több mint három hónapja nem hagyhatták el otthonukat, a tűzoltók pedig – szintén a korlátozások miatt – nem tudták megközelíteni a lakóépületet a jobbára ujgurok lakta Hszincsiang terület székhelyén, Ürümcsiben.
10 people killed, 9 injured in a fire in Xinjiang's capital
— Selina Wang (@selinawangtv) November 25, 2022
Most of Xinjiang has been under lockdown for >100 days
Video shows covid measures likely delayed firefighters from getting to the scene
Victims likely spent their last 3 months largely confined to that building @cnn pic.twitter.com/xHykpxbSlD
A kínai hatóságok tagadták, hogy a Covid-korlátozások okozták a haláleseteket. A tűzoltóság előzőleg azzal védekezett, hogy szabálytalanul parkoló autók miatt nem tudták jobban megközelíteni az épületet.
Ennek ellenére az ürümcsi tisztviselők, illetékesek egészen szokatlan módon bocsánatot kértek a tűzvész másnapján, és ígéretet tettek, hogy a korlátozások fokozatos feloldásával „helyreállítják a rendet”.
Ígéretüket betartva szombaton megnyitották Ürümcsi néhány negyedét, és kilátásba helyezték a tömegközlekedés szakaszos újraindítását is.
Sanghajban, Kína legnépesebb városában, a globális pénzügyi központban nyíltan becsmérelték a kommunista pártot, és vezetőjének távozását követelték.
„Hszi Csin-ping mondjon le!” – skandálták az utcán.
Az ilyen követelések szinte példátlannak számítanak Kínában, ahol a vezetés és az elnök közvetlen kritikája kemény büntetést vonhat maga után.
Egyesek vádló, üres fehér transzparensekkel, a cenzúra elleni dac jelképével tiltakoztak, mások gyertyát gyújtottak és virágokat helyeztek el az ürümcsi áldozatok emlékére.
Protesters call for China President Xi to resign as demonstrations over Covid restrictions intensifyhttps://t.co/G6nyw0LPQg pic.twitter.com/2ZVJxm0iIt
— BBC News (World) (@BBCWorld) November 27, 2022
Elemzők szerint Peking drasztikusan alábecsülte a koronavírus iránt tanúsított zéró toleranciával szembeni, egyre fokozódó elégedetlenséget.
A rigorózus járványkorlátozás politikája elválaszthatatlanul Hszi Csin-pinghez kötődik, aki nemrégiben újra megfogadta, hogy elvéből nem enged.
Vasárnap este a rendőrök egyébként lefogták és néhány órára őrizetbe vették a BBC sanghaji tudósítóját. Leteperéséről felkerült egy videó a Twitterre is. A közelben állók azt kiabálták, hogy engedjék el, engedjék el!
Szabadon bocsátásakor közölték vele, hogy azért vették őrizetbe, nehogy elkapja a koronavírust ilyen nagy tömegben. Hétfőn Pekingben a kínai külügyminisztérium szóvivője már azzal indokolta az őrizetbe vételt, hogy a férfi nem igazolta magát újságíróként, miközben videóra vette Sanghaj központjában a tüntetést.
„Megdöbbentőnek” tartotta és egy kicsit izgatott volt, amikor tüntetőket látott az utcákon – mondta egy sanghaji fiatal, aki szerint ez volt az első alkalom, hogy ilyen nagyszabású tiltakozással szembesült Kínában.
A korlátozások miatt „szomorúnak, dühösnek és reménytelennek” érzi magát, ráadásul daganatos beteg édesanyját sem tudta meglátogatni.
Megkérdezték a rendőröket, hogy mit gondolnak a tüntetésekről. A válaszuk: „ugyanazt, amit te.” De hozzátették: „egyenruhát viselnek, tehát a munkájukat kell végezniük” – idézte fel egy tüntető nő.
Mások erőszakról számoltak be. Egy tüntető az AP hírügynökség tudósítójának elmondta, hogy egyik barátját a helyszínen megverték a rendőrök, míg két másik tüntetőt paprikaspray-vel fújtak le.
A hatósági erőszak nem riasztotta el a tüntetőket. Másnap ismét összegyűltek, és virágokat helyeztek el az ürümcsi áldozatok emlékére egy sanghaji sugárút környékén.
A rendőrök szintén tömegesen vonultak fel, és sok tüntetőt őrizetbe vettek.
A kormányellenes rigmusokat skandálókat elvitték, sőt a tudósítók szerint néhány alkalommal egy-egy pofon is elcsattant.
A neten a pekingi és nankingi egyetemen tüntető diákokról készült fényképek és videók is felbukkantak.
Vasárnap több százan vonultak az utcára Vuhanban, ahonnan a koronavírus-járvány világhódító útjára indult. A felvételek tanúsága szerint a tüntetők egy része barikádot döntögetett.
A mostani megmozdulások egészen mások, mint a szórványos etnikai tiltakozások, például a muszlim többségű Hszincsiang autonóm területen vagy Tibetben. Sajtóbeszámolók szerint ezúttal az iskolázott, városi középosztály tagjai is nagy számban ott voltak az utcán. Ők pedig a többséget alkotó han népcsoport tagjai.
Arról a középosztályról van szó, amely 1989-ben, a Tienanmen téri zavargások leverését követően hallgatólagos megállapodásra jutott a hatalommal.
Az emberek tudomásul veszik az autoriter irányítást és a szabadságjogok csorbítását, cserébe a hatalom javít az életminőségükön. Ez az alku eddig működni látszott.
A súlyosbodó járványhelyzet már a gazdasági termelésre is kihat, hiszen például Csengcsouban, a világ legnagyobb iPhone-gyárában már hetek óta tartanak a koronavírus-szigorítások elleni és a magasabb bérkövetelésért folyó tiltakozások. A termelés akadozik, ami dollármilliárdos kiesést eredményez nemcsak a tajvani tulajdonú Foxconn-nak, hanem az iPhone-nak is, hiszen nem tudja időre teljesíteni a megrendeléseket.
Közben Kínában a negyedik egymást követő napon rekordot dönt az új fertőzöttek száma: szombaton csaknem negyvenezer új esetet azonosítottak, amelyek közül harminchatezer tünetmentes volt – jelentette a Deutsche Welle.
A nagyszámú megbetegedés miatt széles körű lezárásokat és egyéb korlátozásokat vezettek be. Sencsenben – Sanghaj és Peking után a harmadik legnépesebb városban – az éttermek és más beltéri helyiségek kihasználtságát a felére korlátozták. A déli városba érkezők az első három napban nem tehetik be a lábukat színházba és az edzőtermekbe.
Kína az egyetlen nagy ország a világon, amely még mindig tömeges tesztelésekkel és zárlatokkal küzd a járvány ellen.
A hatóságok állhatatosan kitartanak amellett, hogy Hszi Csin-ping elnök zéró-Covid-politikája életmentő, és elengedhetetlen az egészségügyi rendszer túlterhelésének megelőzése érdekében.
(Borítókép: Tüntetés Pekingben 2022. november 28-án. Fotó: Thomas Peter / Reuters)