Magyarország az elmúlt évszázadokban minden szomszédjával harcolt, részben az elhelyezkedése, részben a szövetségesek hiánya miatt egyedül volt és van ma is. Ennek okairól és következményeiről, valamint Magyarország biztonságpolitikai helyzetéről is beszélt Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő az Index Frontvonal című műsorának e heti adásában.
„Akár nyer, akár veszít Ukrajna, Magyarország biztonságpolitikai helyzete jelenleg nem jó. Az oroszbarátságunk miatt a Lengyelországgal való partnerség is repedezik” – fogalmazott Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonalban, visszaidézve, hogy a kilencvenes évek elején két szövetséges volt Magyarország mellett nemzetbiztonsági szempontból: Lengyelország és Ukrajna.
Tarjányi szerint ezt azért is fontos szem előtt tartani, mert „ha Ukrajna elveszíti a háborút, akkor sem Oroszországgal leszünk szomszédosak, hanem Ukrajnával”.
Ha az utóbbi száz vagy akár több száz évet nézzük, minden szomszédunkkal harcoltunk
– emelte ki Tarjányi Péter, hozzátéve: Magyarország általában egyedül volt és van jelenleg is, részben az elhelyezkedése, részben a szövetségesek hiánya miatt.
Hiába mondja azt Oroszország, hogy a térség meghatározó országaként mindenkire nyomást tud gyakorolni. Magyarország nem Oroszországgal lesz határos, akkor sem, ha Ukrajna elveszíti ezt a háborút
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: miközben a világ attól tartott, hogy Oroszország simán eljut az Atlanti-óceánig, Franciaország partjaiig, igazán Herszont sem volt képes megtartani és Kijevet sem tudja bevenni.
Ukrajna azért is elkötelezett, mert nem enged a földrajzi határaiból, az 1991-es nemzetközi egyezményekben kijelölt határait kívánja visszaszerezni. A szakértő szerint az ukránok azt is látják, hogy Putyin elnök hatalma hogyan tud megrendülni, és hogyan tudják Oroszországot olyan helyzetbe kényszeríteni, amikor tárgyalóasztalhoz ül.
Az Európai Unió fellépései a háborús helyzettel szemben ugyanakkor részben hatékonyak csak. Ennek egyik oka, hogy az unió más céllal jött létre.
Az Európai Unió valójában nem egy katonai szövetség, amely hathatósan föl tudna lépni ilyen szintű háborús helyzetnél, hanem egy gazdasági közösség. Gazdasági segítségnyújtásra, vámok eltörlésére, egységes pénzügyi rendszerre, és arra, hogy egy nagyon-nagyon jól működő, fejlődő Európa jöjjön létre
– fogalmazott Tarjányi Péter, hozzátéve: az ellenségeink nem így látják Európát.
Az ellenfeleink Európát egy meghódítandó, megszerzendő övezetként látják, ami ellen egységesen lépnek föl. Ebben a rendszerben az Európai Unió képtelen védekezni.
A Frontvonalból kiderül továbbá:
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.
(Borítókép: Tarjányi Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)