Lengyelország engedett a nyomásnak, hogy visszavonja azon csomaggal szembeni vétóját, amelynek része többek között a nagy multinacionális vállalatok számára kötelező minimális társaságiadó-kulcs, valamint az Ukrajnának nyújtott újabb, 18 milliárd eurós segély − írta meg diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico.
A csomag csökkentett formában tartalmazza a Magyarországnak szánt pénzeszközök befagyasztását a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt, valamint az ország járvány utáni kiadási tervének feltételes jóváhagyását, bizonyos reformokért cserébe.
Varsó a teljes csomagot a minimális adókulccsal kapcsolatos aggályok miatt blokkolta, amely része egy kétlépcsős globális megállapodásnak, melyet tavaly több mint 130 ország hagyott jóvá. Ennek másik része azt tartalmazza, hogy a vállalatoknak azon országokban kell adózniuk, ahol a nyereségüket megtermelik.
Lengyelországnak az volt a problémája, hogy az adóegyezmény két pillérének párhuzamosan kellene haladnia. Lengyelország arra törekedett, hogy feldarabolják az aktákból álló csomagot, hogy így egyeseket − különösen az Ukrajnának nyújtott támogatást − elfogadhasson, míg a minimumadó megszavazását elhalaszthassa. A többi uniós vezető ezzel azonban nem értett egyet, így Lengyelország kénytelen volt engedni.
Szerda délután 5 óráig volt határidő, hogy a serpák, vagyis az előkészítő ülés uniós tisztviselői által a nagyköveti tanácsban elfogadott négyelemes csomagot minden tagállam végérvényesen jóváhagyja. Hétfőn csak elvi egyezségre jutottak a kérdésekben, és ezt még formálisan egy írásbeli jóváhagyással kell elfogadniuk az állam- és kormányfőknek. Azonban a lengyelek váratlanul közölték: blokkolják a csomag elfogadását, amelynek négy eleme a következő volt:
Ez pedig azt jelenti, hogy ez a pénz addig marad zárolva, amíg nem teljesül maradéktalanul a hazai, korrupcióellenes intézkedéseket tömörítő 17 pont.
Szerda este végül a lengyelek kérésére még három óra haladékot adtak az egyeztetésre, de azok sem vezettek eredményre. Ezután Petr Fiala, az EU soros elnökségét betöltő Csehország miniszterelnöke személyesen próbálta meggyőzni Mateusz Morawieckit arról, hogy vonja vissza a vétót, de ez sem vezetett eredményre. A következő határidő csütörtök dél, majd délután 3 óra volt.
Lengyel uniós diplomaták a Politico brüsszeli hírportálnak névtelenül azt mondták, Varsó nem tartja etikusnak, hogy így kapcsolnak össze különböző témákat, területeket. A hitelt és a globális minimumadót a magyarok korábban ellenezték, viszont saját forrásaikhoz kapcsolva kénytelenek voltak belemenni a csomag elfogadásába – hangsúlyozták lengyel részről. Varsó egyébként arra hivatkozva blokkolta a négyelemes csomagot, hogy fenntartásai vannak a globális minimumadóval kapcsolatban, egészen pontosan felül kell vizsgálni a nagyvállalatok nemzetközi minimumadójáról szóló irányelv határozatát.
A miénkhez hasonló, de nem egészen ugyanaz alengyelek problémája is. A helyreállítási alapból 35 milliárd euró járna Lengyelországnak, amelyet a nyáron az Európai Bizottság jóvá is hagyott. Viszont pénzt még nem kaptak, mert hasonlóan Magyarországhoz, ott is az igazságszolgáltatás reformjához köti a Bizottság a pénzek folyósítását. Ímmel-ámmal történt változtatásokat ugyan végrehajtottak ezeken a kifogásolt területeken, de ezeket nem fogadta el az Európai Bizottság. Kaczynskiék ezután jelezték Brüsszelnek, hogy nem engednek a zsarolásnak.
Jövő ősszel azonban választások lesznek Lengyelországban, és az utóbbi hetekben az ellenzék elég szépen tornázza fel népszerűsége százalékpontjait, ami egyre jobban nyomasztja a jelenlegi varsói vezetést. Égetően szüksége van egyébként a lengyel gazdaságnak a helyreállítási forrásokra, mert a háború közvetlen hatásai, a milliós számban érkezett ukrán menekültek ellátása, ráadásul az energiaválság komoly helyzetet teremtett.
Az Európai Bíróság már tavaly ősz óta napi 1 millió eurós (!) bírságot szabott ki Varsóra, mert a kormány nem hajtotta végre a lengyel fegyelmi kamara ügyében meghozott ítéletet. Ez a büntetés olyan 325 millió eurónál jár már.
(Borítókép: Orbán Viktor és Charles Michel az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján 2022. december 15-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)