Sajtóhírek szerint a nagykövetek elvi megállapodásra jutottak az Oroszország elleni szankciós csomagról, az Ukrajnának nyújtott folyamatos uniós támogatás részeként. Ez a harmadik szankciós csomag, amelyről az EU Tanácsának cseh elnöksége alatt (azaz 2022. július 1-jétől) állapodtak meg, összességében pedig a kilencedik. Az, hogy mind a 27 tagállam megállapodott, azt jelenti, hogy a magyar kormány is áldását adta a csomagra.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője december 6-án új szankciós csomagot terjesztett elő Oroszország ellen. Elmondása szerint az EB nagyjából 200 magán- és jogi személy feketelistára tételét javasolja, köztük három bankot, hadiipari és bányászati ágazatot. Az EU emellett további négy orosz tévécsatorna sugárzását is be kívánja tiltani, valamint korlátozni szeretné a drónok gyártásához szükséges technológiák és alkatrészek Oroszországba irányuló exportját.

Magyarország és több más uniós ország az Oroszország elleni kilencedik szankciócsomagról szóló vita részeként követelte a szankciórendszerek szükséges pontosításait, amelyek az élelmiszerválság enyhítése érdekében kivennék az orosz műtrágyákat a korlátozások alól.

Egyes sajtóorgánumok szerint már maga a vita ténye is cáfolja az uniós vezetők, különösen Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője rendszeres kijelentéseit, miszerint az Oroszország elleni uniós szankciók nem befolyásolják a mezőgazdasági termékek és műtrágyák ellátását.

A német Zeit beszámolójában arról ír, hogy 

Az energiaügyi miniszterek hétfőn ismét napirendre veszik a kérdést. A lap szerint a német kormány szűk keresztmetszettől tart, ha az európaiak bevezetik a gáz nagykereskedelmi árára vonatkozó árplafont. Olaf Scholz kancellár a lehető legbarátságosabb megoldást szorgalmazta Brüsszelben.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. július 28-án. Fotó: Michael Gruber / Getty Images)