Izraeli kutatók azt állítják: olyan génmódosított tyúkokat tenyésztettek ki, amelyek tojásaiból kizárólag nőstény csibék kelnek ki.
A tudományos áttörés megelőzheti évi több milliárd hímivarú csirke levágását, amelyeket csak azért selejteznek le, mert nem tojnak tojást.
A nőstény csibék és a kifejlődésük után tojt tojásaik már nem tartalmazzák az eredeti génmódosítás nyomát.
Nagy hatással lesz a baromfiipar állatjólétére az általa Golda-tyúknak nevezett szárnyas kifejlesztése – nyilatkozta a BBC-nek a Tel-Aviv melletti Volkani Intézet munkatársa, a projekt vezető kutatója.
„Roppant boldog vagyok, hogy kifejlesztettünk egy olyan rendszert, amely valóban forradalmasíthatja az iparágat, mindenekelőtt a csirkék javára, ugyanakkor mindannyiunk számára, hiszen a kérdés a Föld szinte minden lakóját érinti” – mondta dr. Juval Cinnamon.
A kutatást egy állatvédő csoport is felkarolta.
Németországban elsőként a világon – idei hatállyal – már tavaly megtiltották a hím naposcsibék leölését.
A tömegmészárlást – a kakascsibéket általában bedarálják – azért folytatják, mert kereskedelmi értékük nincs, felnevelésük pedig egyszerűen nem gazdaságos.
A tudósok olyan DNS-t szerkesztettek a Golda-tyúkba, amely képes megállítani a hím embriók fejlődését a tojásokban. A DNS azután aktiválódik, hogy a tojásokat több órán keresztül kék fénnyel világítják meg.
A nőstény csirkeembriókat nem befolyásolja a kék fény, így normálisan fejlődnek. Dr. Cinnamon szerint sem a csibékben, sem a később általuk tojt tojásokban semmilyen genetikai elváltozás nem tapasztalható.
A gazdák ugyanazokat a csibéket kapják, mint manapság, és a fogyasztók is pontosan ugyanazokat a tojásokat kapják, mint ma
– mondta a kutató, aki szerint az egyetlen apró különbség a termelési folyamatban a kék fény alkalmazása.
Dr. Cinnamon csapata nem tette közzé a kutatás részleteit, mivel a technológiát saját cégük révén kívánja licencbe adni. Az állításokat a kutatócsoporttól független tudósok egyelőre nem tudták értékelni.
Az izraeli csapat azonban együttműködött a Compassion in World Farming, rövidítve CIWF elnevezésű brit állatjóléti szervezettel, amelynek munkatársai három éven át látogatták a céget, és figyelemmel követték a kutatást. Szerintük az áttörés „igazán fontos fejlemény” lehet az állatjólét szempontjából.
„Általában nagyon óvatos vagyok a haszonállatok génszerkesztésével kapcsolatban. De ez egy kivételes eset, amit én és a CIWF munkatársai egyaránt támogatunk” – mondta Peter Stevenson, a szervezet főtanácsadója.
"Normally I am very wary of using gene editing of farm animals. But this is an exceptional case & I, & my colleagues at CIWF are supportive of it."
— Compassion in World Farming (@ciwf) December 14, 2022
Peter Stevenson, our Chief Policy Advisor speaking to @BBCNews. Read his full comment. *https://t.co/MWbczKZnWa
A következő fontos lépés Stevenson szerint annak a kiderítése, hogy a tyúk és nőstény utódai, amelyek emberi fogyasztásra szánt tojásokat fognak tojni, végig tudják-e élni a kereskedelmi életet anélkül, hogy váratlan „jóléti” problémák merülnének fel.
Az Egyesült Királyság parlamentjében olyan jogszabály készül, amely Angliában korlátozott mértékben engedélyezné a génszerkesztést a kereskedelmi célú gazdálkodásban. A törvényjavaslat elfogadása után, a jövő évtől a technológiát kezdetben csak növények esetében alkalmazzák.
A génszerkesztést a kormányzat elfogadhatóbbnak tartja a génmódosítás régebbi technikájánál.
A génszerkesztés, a GE általában a DNS eltávolításával történő génszabályozás, míg a génmódosítás, a GM általában DNS hozzáadását jelenti, néha más fajokból.
A tojástermelő ipar évente hétmilliárd hím kakascsibét öl le röviddel a kikelésük után – a CIWF becslései szerint. A folyamat időigényes, mert kézzel kell szétválogatni a hímeket és a nőstényeket röviddel a kelés után.
Németországhoz hasonlóan Franciaországban a jövő évtől tiltják be a kakascsibék lemészárlását. Sokan uniós szabályozást követelnek a „gyilkos” gyakorlat megszüntetésére. A brit kormánynak még nincs kialakult álláspontja.
A génszerkesztés a fejlesztés előrehaladott szakaszában van. A csapat a tenyésztőkkel együtt dolgozik a folyamat finomításán – jelezte a kutatás vezetője a BBC-nek.
„A sokéves kutatás során számos nehéz kihívással szembesültünk, amelyeket sikeresen leküzdöttünk. Most végre van egy életképes megoldásunk, és remélem, hogy az ipar nagyon hamar alkalmazza” – mondta dr. Enbal Ben-Tal Cohen.
(Borítókép: Képünk illusztráció. Fotó: Abid Katib / Getty Images)