Egy új tanulmány szerint Kína hirtelen meghozott döntései, melyek a koronavírus-járvány elleni szigorú korlátozások feloldását érintik, akár egymillió halálesethez is vezethetnek. Az ország soha nem látott fertőzési hullámra készül, amit az idéz elő, hogy a legnagyobb városokból még inkább továbbterjed a vírus a hatalmas vidéki területekre.
Az Index is beszámolt róla, hogy Kína hétfőn hivatalosan is bejelentette az első koronavírus-fertőzéssel összefüggő halálesetet azóta, hogy a pekingi kormány a hónap elején felhagyott az országos zéró Covid-politikával, és széles körű enyhítésekről döntött. A távol-keleti országban a hivatalosan közzétett adatok szerint mindössze alig több mint 5200-an haltak bele a betegség szövődményeibe.
A kínai kormány mintegy három éven át szigorú korlátozásokat és lezárásokat, központosított karantént, tömeges tesztelést és állandó kontaktnyomkövetést tartott fenn a vírus terjedésének megfékezésére. Ezt a költséges stratégiát adták fel a hónap elején, miután országszerte tiltakozások kezdődtek az intézkedések és a bezárások ellen, amelyek felforgatták a vállalkozások tevékenységeit és a mindennapi életet.
Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az ország nincs felkészülve egy ilyen drasztikus változtatásra, mivel nem sikerült növelni az idősek oltási arányát, a kórházak intenzív osztályainak ellátási kapacitását, és nem szereztek be elegendő mennyiségű vírusellenes gyógyszert sem. A Hongkongi Egyetem három professzorának előrejelzése szerint a jelenlegi körülmények között egy országos újranyitás akár 684 halálesetet is okozhat egymillió emberre vetítve. Ha ezt a megközelítést vesszük figyelembe, akkor Kína 1,4 milliárd lakosát tekintve ez 964 400 halálesetet jelentene.
A fertőzések megugrása miatt valószínűleg túlterheltté válhat számos helyi egészségügyi intézmény – áll a múlt héten a Medrxiv preprint szerveren megjelent tanulmányban, amely még nem esett át szakértői értékelésen. A kutatás szerint a korlátozások egyidejű feloldása minden tartományban 1,5-2,5-szeres kórházi kapacitásnövekedéshez vezetne. Ez a legrosszabb forgatókönyv, ami azonban elkerülhető lenne, ha Kína minél előbb kötelezővé tenné az emlékeztető oltásokat és beszerezne minél több vírusellenes gyógyszert – írja a CNN.
A részben a kínai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) által finanszírozott tanulmány szerint
ha a negyedik adag vakcinázási lefedettsége 85 százalékos, a vírusellenes lefedettség pedig 60 százalékos lenne, akkor a halálozások száma 26-35 százalékkal csökkenne.
Hivatalosan a kínai beoltottsági arány 90 százalék felett van, de az emlékeztető oltásban részesülő felnőttek aránya csak 57,9 százalék, a 80 év felettiek esetében pedig 42,3 százalék kért újabb oltást a kormány által közölt adatok szerint.
Több kínai nagyvárosban megugrott a fertőzések száma. Sanghajban emiatt az iskolák többsége hétfőn átállt az online oktatásra. Kantonban pedig az intézményvezetők, hatóságok arról értesítették a diákokat és szüleiket, hogy ne is számítsanak arra, hogy a közeljövőben lehet újra jelenléti oktatás. A délnyugati Csungkingban vasárnap bejelentették, hogy azok a közszférában dolgozó emberek is a szokásos módon járhatnak munkába, akiknek pozitív Covid-tesztje volt. Ez váratlan fordulat egy olyan nagyváros életében, amely néhány héttel ezelőtt még nem engedett a tömeges bezárásokból, korlátozásokból.
Csak a hivatalos, kormány által közölt adatok alapján nehéz megítélni a járvány valódi mértékét és hatásait. Kína a múlt héten megszüntette a tünetmentes megbetegedések közlését, elismerve ezzel azt, hogy már nem lehet nyomon követni a fertőzések tényleges számát. Egyébként is értelmetlenné vált az esetszámok, statisztikai adatok vizsgálása, mivel a városok visszaszorítják a tömeges tesztelést, és lehetővé teszik az emberek számára, hogy otthoni antigénteszteket használjanak.
Kínai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a neheze még hátravan, most következik majd a legrosszabb időszak. Egy kínai járványügyi főorvos, Vu Zunju elmondta:
az országot a tél elején a várható három fertőzési hullám közül az első sújtja majd.
Egy szombati, pekingi konferencián Vu kijelentette: a mostani hullám január közepéig tart. A második hullám várhatóan január végétől február közepéig tarthat, melyet a január 21-re eső holdújévi ünnep előtti tömeges utazások, családlátogatások válthatnak ki.
A zéró Covid-politika értelmében a hatóságok három egymást követő évben nem engedélyezték ezeket a nagy utazásokat. A szakemberek viszont úgy látják, hogy a belföldi utazási korlátozások mostani feloldásával a vírus végigsöpörhet a vidéki területeken, ahol alacsonyabb az átoltottság és számos alapvető orvosi erőforrás, eszköz nem áll rendelkezésre.
A harmadik hullám február végén robbanhat be és március közepéig tarthat, amikor az emberek egyhetes szabadságuk után visszatérnek dolgozni – mondta a járványügyi főorvos.