Az Európai Bizottság nemrég egy új állásfoglalást tett közzé a Magyarországnak járó, befagyasztással fenyegetett uniós források ügyében. Az EB az eddigi 6,3 milliárd euró helyett most már 22 milliárd euró lehetséges befagyasztásáról beszélt. Cikkünk megjelenése után az Európai Bizottság szóvivője is reagált írásunkra.
Legutóbb még arról számoltunk be Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter közlése alapján, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány aláírt egy partnerségi megállapodást. A miniszter akkor azt mondta, hogy Magyarország minden célját elérte.
Az Európai Bizottság nem sokkal Navracsics Tibor bejelentése után azonban ismét megszólalt. A Reuters szerint közölték:
Magyarország a 2021 és 2027 közti EU-s költségvetés teljes kohéziós alapját, vagyis 22 milliárd eurót (körülbelül 8800 milliárd forintot) elveszíthet, ha nem teljesít bizonyos feltételeket.
Mindezt azért is figyelemre méltó, mert a bizottság először csak ennek az összegnek a harmadát, 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forint) fagyasztott be, majd az Európai Tanács decemberi ülésén született kompromisszumban ezt is mérsékelték 6,3 milliárd euróra.
Most ehhez képest írták azt a Reuters szerint, hogy Magyarország mind a 22 milliárd eurót elveszítheti, ha nem teljesíti azt a 17 feltételt, amelyről még az ősszel megállapodott az Európai Bizottság Magyarországgal azért cserébe, hogy feloldják a befagyasztott forrásokat.
Ezenkívül az Európai Bizottság egyik biztosa olyan új feltételeket is szabott a mostani nyilatkozatában, amelyekről eddig nem esett szó nyilvánosan az őszi tárgyalásokkal összefüggésben. Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős uniós biztos a Reuters szerint úgy fogalmazott:
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az [európai uniós] alapjogi chartára vonatkozó horizontális feljogosító feltétel még nem teljesült. Ez azt jelenti, hogy a bizottság nem tudja jóváhagyni a magyarországi költéseket. Folytatjuk a munkát a magyar hatóságokkal annak érdekében, hogy megoldjuk a helyzetet.
Az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek olyan előfeltételek az Európai Bizottság értelmezése szerint, amelyeknek mindenképp meg kell felelniük a tagállamoknak.
A bizottság most azt is közölte, hogy Magyarországon milyen területeken vannak hiányosságok ennek az előfeltételnek a teljesítéséhez. Ezek közt említették a 2021-es gyermekvédelmi törvényt (más néven: pedofiltörvényt), valamint azt is jelezték, hogy a tudományos szabadság kérdésköre és a menedékjoghoz való hozzájutás tekintetében is problémák állnak fenn.
A Reuters szerint mindez akár azt is jelentheti, hogy
az Európai Bizottság szinte a teljes kohéziós alapot megvonhatja Magyarországtól,
ha úgy ítéli meg, hogy a magyar törvények továbbra sem felelnek meg az EU alapjogi chartájának. Ezalól mindössze a kohéziós alap 1,5 százaléka (körülbelül 130 milliárd forint) lehet a kivétel, amelyhez Magyarország bármilyen feltétel teljesítése nélkül hozzájuthat a Reuters szerint.
Hasonlóan értelmezte a fejleményeket a Bloomberg hírügynökség is, amely szó szerint idézte Stefan De Keersmaeckernek, az Európai Bizottság szóvivőjének erre vonatkozó nyilatkozatát is. „Amíg a feljogosító feltételeket nem teljesítik, addig a bizottság nem hagyhatja jóvá azokat a költéseket, amelyekre Magyarország a forrásokat kérte” – mondta.
Talán meglepő lehet, de a pénzpiacon mostanáig egyáltalán nem éreztette a hatását az Európai Bizottság nyilatkozata. A forint folytatta menetelését ezután is, sőt hosszú ideje most először esett be a 400-as határ alá az euró.
A jelenség esetleg annak tudható be, hogy a befektetők sem tudják még eldönteni, mennyire vehető komolyan a bizottság mostani nyilatkozata, vagy nagyobb hitelt adnak a korábbi hírnek, miszerint megtörtént a megegyezés Magyarország és az Európai Bizottság közt.
Cikkünk megjelenése után Stefan De Keersmaecker szóvivő megkeresett minket, és azt írta, hogy félrevezető cikkek jelentek meg az Európai Bizottság lépéséről. Ezzel a Reuters és a Bloomberg általunk is idézett írásaira utalhatott, amelyeknek a címében az szerepelt, hogy az EU „visszatartja” és „befagyasztja” a 22 milliárd eurónyi forrást.
Stefan De Keersmaecker ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
nincs szó arról, hogy az Európai Bizottság így tenne.
Megerősítette, hogy ezekről valóban megállapodott a bizottság Magyarországgal: elfogadták a programokat, és ezáltal megkezdődhet azok végrehajtása, valamint a korábban említett, 130 milliárd forintnak (a kohéziós alap 1,5 százalékának) megfelelő előleg folyósítása.
A szóvivő felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a fentiekben a feltételességi (vagyis: jogállamisági) eljárásról szóló feltételek teljesítéséről van szó. Ehhez képest egy külön területet képez a már említett horizontális feljogosító feltételek kérdése, és erre a területre vonatkozott Elisa Ferreira uniós biztos megszólalása is.
Stefan De Keersmaecker ezután arról írt az Indexhez eljuttatott levelében, hogy a feljogosító feltételeknél hol adódhatnak problémák.
Az egyik, most még problémás feltételként említette a bíróságok függetlenségének kérdését, amelynek ügyében a magyar kormány már korábban is tett jó néhány vállalást a jövő évre. A szóvivő szerint ennek fényében az Európai Bizottság arra számít, hogy ha a magyar kormány megteszi a beígért lépéseket, akkor ezt a feljogosító feltételt kipipálhatja.
Azt viszont megerősítette, hogy más területeken továbbra is maradtak problémák a magyar törvényi szabályozások miatt. Ezek azok a területek, amelyeket korábban már felsoroltunk (tehát, őt idézve: a „homoszexualitás és nemváltoztatás megjelenítése a 18 év alattiak számára”, továbbá „a tudományos szabadság, valamint a menedékjog kérdésében felmerülő súlyos problémák”).
Stefan De Keersmaecker szerint az ezeken a területeken látható problémák „konkrétan és közvetlenül” befolyásolhatják azt, hogy Magyarország teljesíteni tudja-e 3 különböző kohéziós programnak, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjának (AMIF) célkitűzéseit. A szóvívő eszögezte, hogy a Bizottság értelmezése szerint:
Ezen a 3 programon belül, a felsorolt területeken Magyarország jelenleg nem teljesíti az EU alapjogi chartájához köthető horizontális feljogosító feltételeket. A bizottság aggodalmai akkor oszlathatóak el ez ügyben, ha Magyarország hatályba léptet olyan megállapodásokat, amelyek biztosítják az alapjogi charta tiszteletben tartását, és amennyiben a bizottság is úgy ítéli meg, hogy ezek a megállapodások orvosolják a hiányosságokat.
Válaszul kérdéseket küldtünk az Európai Bizottság szóvivőjének arról, hogy pontosan mit kellene lépnie, milyen megállapodásokat kellene életbe léptetnie a magyar kormánynak azért, hogy orvosolja a helyzetet. Továbbá arra is rákérdeztünk, hogy a tudományos szabadság, illetve a menekültjog terén pontosan mely szabályozások a problémásak számukra.
Stefan De Keersmaecker az utóbbi levelünkre válaszolva részletesen kifejtette, hogy a tudományos szabadság terén az egyetemek alapítványi fenntartásba való áthelyezése jelenti a problémát. Mint írta, az alapítványi tisztségeket kormányközeli emberek töltik be, akik meghatározzák, hogy az adott intézmény kik oktathatnak, és hogy milyen oktatói és kutatói munka zajlik. Ez pedig oly módon van kihatással a programokra, hogy az egyetemek is kedvezményezettjei lehetnek azoknak.
A szóvivő ezen túl azt írta, hogy a menekültügy terén több helyen is megsértheti Magyarország az Alapjogi Chartát, beleértve többek közt a menekültek nemzetközi védelmével, fogadásával, őrzésével és kiutasításával kapcsolatos eljárásokat. A gyermekvédelmi/pedofiltörvénnyel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy abban az ügyben már több alkalommal is eljárást indított a Bizottság a magyar kormány ellen a Chartában is rögzített emberi jogok megsértése miatt (legutóbb épp az Európai Bíróságra érkezett be az ezzel kapcsolatos keresetük).
Arra a kérdésre, hogy mindez miként befolyásolja az uniós kohéziós programokat, és hogy mit várnak a magyar kormánytól, a szóvivő azt mondta: a gyermekvédelem és a tudományos szabadság terén látható problémák három kohéziós program céljainak megvalósítását befolyásolják, és kihatnak például a közoktatást érintő programokra is (de leszögezte azt is, hogy a tanárok béréhez, jövőbeni béremeléséhez nincs köze). A menekültügyi kérdés pedig a már említett migrációs alap, az AMIF program céljait befolyásolja.
A szóvivő megismételte azt a korábbi kijelentését is, hogy a magyar kormánytól várják ezeknek a problémáknak az orvoslását a „szükséges megállapodások” hatályba léptetése által, és azt is hozzátette, hogy magyar részről eddig nem láttak ilyen irányú lépést. Végül azt is leszögezte:
Ezek az aggályok nem újak. A Bizottság már hónapok óta egyértelműen kommunikálta mindezt Magyarország felé. Magyarország azonban nem adott egyértelmű választ arra, hogy milyen megállapodások által biztosítaná az [Alapjogi] Chartának való megfelelést.
Az Európai Bizottság állásfoglalásával kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, valamint Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszternek is.
A Területfejlesztési Minisztérium (TFM) sajtóosztálya kérdéseinkre válaszolva azt közölte:
A kohéziós források egészét egyetlen feltétel érinti horizontális feltételként. Az az igazságügyi mérföldkövek teljesítése. Ebben azonban már Magyarország tételesen megállapodott a Bizottsággal és 2023. március 31-ig vállalta annak teljesítést.
Eddig ez érthető, és összhangban is áll azzal, amit az Európai Bizottság írt fentebb. Ezután viszont a közleményükben van egy mondat a másik három problémakörről, amely teljesen ellentétes azzal, amit a Bizottság szóvivője írt nekünk az imént:
A többi csak vertikális feltétel, ami az operatív programoknak csak a kisebbik részét érinti.
Az Indexnek küldött levélben Stefan De Keersmaecker szó szerint „horizontális” feltételként említette a többi kitételt is (lásd a fenti idézetet, ahol most direkt ki is emeltük ezt a szót). Úgy fest, hogy ezt a kérdést jelen állás szerint teljesen máshogy látja a kormány és az Európai Bizottság.
A vertikális és horizontális feltételek közti különbség nem elhanyagolható: az előbbiek, mint említettük, szigorú előfeltételek, míg az utóbbiak inkább technikai jellegűek. A Portfolio egy véleménycikkében már a Partnerségi Megállapodás megkötése előtt is azt írta, hogy nincs egyetértés a felek közt ezekről. Ők akkor úgy értesültek, hogy az említett három problémakör (homoszexualitás/nemváltás megjelenítése, tudományos szabadság, menekültügy) közül van olyan
„amely ténylegesen horizontális kihatású, azaz mind a 22 milliárd eurónyi brüsszeli felzárkóztatási forrásunk kiutalását” blokkolhatja, ha nincs megállapodás a kérdésben.
A TFM sajtóosztálya a közleményben azt is hozzátette: „Szeptemberben olyan megállapodást kötöttünk a brüsszeli illetékesekkel, amelyet eddig is betartottunk és természetesen ezután is betartunk majd. Az összes vállalásunkat határidőre teljesítettük, ezért is írhatta alá Navracsics Tibor a hét elején a magyar kormány nevében a nemzeti helyreállítási tervről szóló megállapodást, csütörtökön pedig az Európai Bizottság jóváhagyta a magyar operatív programokat és a partnerségi megállapodás szövegét.
Ezzel elértük a célunkat, hiszen az év végéig minden olyan megállapodást aláírtunk, amely lehetővé teszi az európai uniós forrásokhoz való hozzáférést
– zárták a közleményt.