Egy kiszivárgott francia miniszteri tervezet szerint megváltoznak az országban a munkanélküli-segélyt illető szabályok. Az intézkedésnek az a célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a franciákat. A „segély helyett munkát” elvet a magyar társadalom is jól ismeri.
A francia kormány egy kiszivárgott tervezetéből az derül ki, hogy teret nyerhet a „segély helyett munkát” elv az országban, ami köztudottan Orbán Viktor miniszterelnök egyik legfőbb politikai célkitűzése Magyarországon.
Az intézkedésnek az a célja, hogy munkavállalásra ösztönözze a franciákat. A reform Emmanuel Macron francia elnök kampányígérete volt, aki a tervek szerint a segélyek kifizetését az ország általános munkanélküliségi rátájához kötné – írja a napi.hu az Euractiv alapján.
Kilencszázalékos munkanélküliségi ráta esetén Franciaországban az 53 év alatti munkanélküliek legfeljebb 24 hónapig jogosultak ellátásra. Az új tervezet szerint ez az időtartam 18 hónapra csökkenne, hatszázalékos ráta estén pedig kilenc hónapra.
Másik szigorítás lenne, hogy azon munkavállalók, akik a felmondási idő letelte előtt ott hagyják az állásukat, nem lesznek jogosultak segélyre. Emellett azoknak sem járna az ellátás, akik a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítását egy évben kétszer is megtagadják.
A francia szakszervezetek tiltakoznak a javaslat ellen, mert szerintük ez nem megfelelő ösztönzőerő.
Kormányra kerülése után a Fidesz úgy alakította át a munkanélküli-ellátást, hogy a segélyt 2011-ben a munkaalapú társadalom zászlaja alatt névleg megszüntette, és helyette bevezette az álláskeresési járadékot. (Segélyt diszkrecionális alapon, vagyis saját belátás szerint nyújthat az állam vagy az önkormányzat, míg a járadék annak jár, aki a munkabére után fizette a járulékot.)
Ez egy, a bruttó munkabér 60 százalékát a mindenkori minimálbér plafonjával helyettesítő juttatás, amely – a korábbi kilenc hónap helyett – három hónapon át jár a munkanélkülieknek.
Magyarországon, aki a három hónap lejárta után továbbra is munkanélküli, annak regisztrálnia kell közmunkára, amiért legalább a 2022. évi minimálbér 50 százaléka, azaz bruttó 100 000 forint jár. Aki rendkívül nehéz anyagi helyzetbe sodródott, az igényelhet más szociális segélyeket, például települési támogatást vagy az aktív korúak járadékát.
A kormány „munkaalapú” narratívájában ennek az egésznek a célja, hogy mindenáron arra ösztönözze az embereket, találjanak maguknak munkát, ne bízzák magukat az állam segítő kezére.
(Borítókép: Kisbenedek Attila / AFP)