95 éves korában, december 31-én délelőtt 9 óra 34 perckor meghalt Joseph Aloisius Ratzinger német teológus-pap, aki XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a katolikus egyház feje volt. Az elmúlt kilenc évben, amióta idős kora miatti fogyatkozó erejére hivatkozva bejelentette a pápai hivatalról a lemondását, hivatalos megszólítása: Őszentsége XVI. Benedek, emeritus pápa (vagyis kiérdemesült pápa) lett.
„Fájdalommal tudatjuk, hogy XVI. Benedek emeritus pápa ma 9 óra 34 perckor elhunyt a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban. Az emeritus pápa holtteste 2023. január 2-án, hétfő reggeltől a Szent Péter-bazilikában lesz, ahol a hívek búcsút vehetnek tőle” – közölte a szentszéki sajtóközpont szombat délelőtt.
Matteo Burni, a sajtóközpont sajtószóvivője közölte, hogy január 5-én, csütörtökön temetik XVI. Benedeket a Szent Péter téren, és a szertartást Ferenc pápa vezeti.
XVI. Benedek pápa 1927. április 16-án látta meg a napvilágot a bajorországi Marktl falujában Joseph Aloisius Ratzinger néven. Gyermekkorát az osztrák határtól nem messze fekvő Traunsteinben töltötte, majd 1941-ben kényszerűségből belépett a Hitlerjugendbe (ez minden, 14 éven felüli német fiúnak kötelező volt), a gyűléseken való részvételt azonban megtagadta.
1943-ban, 16 évesen besorozták, és Magyarországra küldték, azonban dezertált, 1945-ben pedig hadifogságba esett. Amikor elengedték, bátyjával együtt lépett be a katolikus szemináriumba, majd 1946 és 1951 között filozófiát és teológiát tanult a freisingi főiskolán és a Müncheni Egyetemen.
1951. június 29-én szentelték pappá, majd több helyen tanított professzori kinevezését követően. Regensburgban egyetemi tanszéket is alapított, amelyet a mai napig „Ratzinger-iskola” néven emlegetnek. Fiatal korában radikálisnak számított, az 1960-as évek diákmozgalmainak hatására azonban tradicionalistává vált.
Később is nyíltan elítélte az abortuszt, az eutanáziát és a homoszexuális párkapcsolatok polgári elismerését, emellett II. János Pál pápával egyetemben elkötelezett támogatója volt a papi cölibátus intézményének.
Pályája az 1970-es évek közepén kezdett meredeken fölfelé ívelni. 1977-ben, 50 évesen a München-Freisingi főegyházmegye érsekévé nevezték ki, majd még ugyanebben az évben bíborossá fogadta VI. Pál pápa. 1982-ben lemondott a münchen-freisingi érseki tisztségről.
1981-ben II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki, 1993-ban pedig Velletri-Segni püspök-bíborosa lett. II. János Pál közeli bizalmasa volt, ennek következtében 2002-ben a bíborosi kollégium dékánja, ezzel együtt pedig Ostia püspök-bíborosa is lett. Ő celebrálta a lengyel származású pápa temetési miséjét, majd ő vezette a pápaválasztó konklávé megnyitását is.
2005. április 19-én választották pápává, első miséjén pedig leszögezte, hogy elődjei irányvonalát kívánja folytatni. Ratzinger két okból választotta a XVI. Benedek nevet. Az egyik, hogy Európa védőszentje Nursiai Szent Benedek, a másik pedig, hogy XV. Benedek, a béke pápájának nyomdokain kívánt járni. Első enciklikáját Deus caritas est (Az Isten szeretet) címmel 2006. január 25-én mutatták be a Vatikánban.
XVI. Benedek 500 év után volt az első német pápa, akit megválasztottak, összességében pedig a nyolcadik. Napi rutinját is német precizitással tervezte meg, a világsajtót pedig német, angol, olasz, francia és spanyol nyelven is olvasta.
2009. január 24-én feloldott a kiközösítés alól négy püspököt, köztük Richard Williamsont. Ezzel egyidejűleg kiderült, hogy Williamson, a Testvériség brit születésű tagja néhány nappal korábban egy svéd televízióban kifejtette, hogy szerinte nem voltak gázkamrák, és azokkal ért egyet, akik azt állítják, hogy 200-300 ezer zsidó pusztult el a náci koncentrációs táborokban, de egyikük sem gázkamrában. A Williamson-interjú és a pápa intézkedése világszerte komoly felzúdulást okozott.
A botrányok nem kerülték el életútját. 2006. szeptember 12-i regensburgi beszédében II. Manuél bizánci császárt idézve azt mondta, Mohamed próféta csak gonosz és embertelen dolgokat hozott a világnak. XVI. Benedek azóta többször bocsánatot kért ezért a muszlimoktól.
2008. július 19-én Ausztráliában bocsánatot kért azoktól, akiket gyerekkorukban szexuálisan zaklattak a papok, majd 2010. június 11-én a Vatikánban pontifikált misén bocsánatot kért a katolikus egyházban történt visszaélések áldozataitól. Az egyházfő kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy papok a jövőben ne követhessenek el szexuális visszaéléseket fiatalok ellen.
A München-Freisingi főegyházmegyében 1945 óta elkövetett visszaéléseket vizsgáló, 2022 januárjában nyilvánosságra hozott jelentés szerint érsekként négy esetben elmulasztotta, hogy bántalmazással vádolt papok ellen fellépjen. Ratzinger ebben az esetben azonban közleményben tagadta felelősségét.
A problémakörrel kapcsolatban így fogalmazott 2019-ben: „a pornográfia megjelenése az 1960-as évektől megroppantotta a társadalmakat, erre pedig az egyház nem volt képes megfelelő választ találni, sőt maga is megroppant, a papi szemináriumokban melegklubok alakultak ki”.
2013. február 11-én bejelentette lemondását, amit a Vatikán megerősített. A posztot február 28-ig kívánta betölteni, és a posztról aznapi hatállyal le is mondott. XVI. Benedek az egészsége hanyatlását nevezte meg a lemondás hivatalos indokaként. A botrányok mellett az is közrejátszhatott a lemondásban, hogy Benedek állítólag nemigen akart pápa lenni, és belefáradt a pápai hivatásba.
XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfó-i pápai nyári rezidencián találkozott először utódjával, Ferenc pápával 2013. március 23-án.
A volt és a jelenlegi pápa együtt ebédelt, és hosszan elbeszélgettek. Ez a találkozás ihlette Fernando Meirelles A két pápa című 2019-es filmjét, amelyben XVI. Benedeket Anthony Hopkins, Jorge Mario Bergoglio bíborost, a későbbi Ferenc pápát pedig Jonathan Pryce alakítja.
2014. február 22-én megjelent a Ferenc pápa által összehívott bíborosi konzisztóriumon, amelyen utódja 18 új bíborost kreált. 2014. április 27-én szintén részt vett a bíborosokkal a Szent Péter téren Ferenc pápa által vezetett kanonizációs szentmisén, ahol utódja a szentek sorába iktatta két elődjüket, XXIII. János és II. János Pál pápát.
2020. június 18-án lemondása óta először Olaszországon kívülre utazott. Hazájába, Németországba repült kis létszámú kísérettel, hogy Regensburgban súlyos beteg bátyját, a pap és egyházzenész Georg Ratzingert meglátogassa. Ez utolsó találkozásuknak is bizonyult, fivére július 1-én 96 éves korában halt meg. Ferenc pápa július 2-án együttérzéséről, lelki közelségéről és imáiról biztosította elődjét.
Az idős pápa mindennapjairól a Vatikáni Rádió számolt be XVI. Benedek 95. születésnapja alkalmából.
A Mater Ecclesiae kolostor napi rutinja »nem változott azóta, hogy a pápa visszavonult. Mindig a nap legfontosabb részével kezdődik a kora reggel: a szentmisével és a breviárium imáival… Aztán a reggeli és a pihenés ideje következik. Ezután XVI. Benedek a levelezésnek és a délelőtti olvasmányoknak szenteli magát. Időnként jut idő a zenére is ebédidőig« – számolt be a mindennapokról Gänswein érsek. Délután ismét egy rövid pihenő következik, és időnként a látogatók fogadása. Minden attól függ, hogyan érzi magát az emeritus pápa. Délután »egy kis séta a vatikáni kertekben a rózsafüzér elmondásával, amit ülve végzünk«. A nap vacsora után az olasz nyelvű híradóval és az esti imával zárul.
(Borítókép: Marco Secchi / Getty Images)