Az infláció gerjedése és az Európát sújtó geopolitikai ellenszél miatt Horvátországban abban bíznak, hogy az euróra történő átállás védelmet nyújt a bizonytalan gazdasági környezetben.
Január 1-jén Horvátország búcsút mondott valutájának, a kunának, és az euróövezet huszadik tagjává vált.
Az Európai Unióhoz közel egy évtizede csatlakozott volt jugoszláv köztársaságban szeptemberben csaknem 13 százalékos éves inflációt mértek, miközben az euróövezetben 10 százalékos volt.
Az átállás előkészítése során a hatóságok folyamatosan hangsúlyozták, hogy az euró bevezetése előnyös lesz az ország 3,9 millió lakosa számára.
„Az euró rugalmassággal jár” – idézte az AFP a horvát jegybank munkatársát. Ana Sabic azzal érvelt, hogy Zágráb szükség esetén kedvezőbb hitelfeltételekhez juthat a gazdasági nehézségek közepette.
Július óta az Európai Központi Bank monetáris szigorításba kezdett, hogy megfékezze az ukrajnai háború miatt megugró energia- és élelmiszerárak okozta, elszabaduló inflációt.
Az elemzők szerint az EU kelet-európai országaiban, amelyek nem csatlakoztak az euróövezethez, mint például Lengyelország vagy Magyarország, még inkább ki vannak téve az inflációs hullámzásnak.
A pénzhígulás éves mértéke Lengyelországban novemberben csaknem elérte a 18 százalékot, Magyarországon pedig meghaladta a 21-et.
„Valójában ez egy ideális pillanat az euróváltáshoz” – állította a horvát kereskedelmi kamara vezető közgazdásza.
Amikor a világgazdaságot bizonytalanság uralja, egy olyan kis és nyitott gazdaság számára, mint Horvátország, mindig jobb, ha egy nagyobb szövetséghez, például az euróövezethez tartozik
– tette hozzá Goran Saravanja.
Horvátország fő kereskedelmi partnerei az euróövezetben vannak, a GDP egyötödét adó idegenforgalom pedig nagyszámú európai vendéget szolgál ki.
A horvátok már régóta számolnak euróban odahaza is. A bankbetétek négyötödét évek óta a közös európai valutában vezették.
Legértékesebb javaik, például az autók és ingatlanok ellenértékét már több mint egy évtizede euróban fejezik ki.
A helyi valutába vetett bizalom hiánya még az egykori Jugoszláviából ered, amelyet szétesése előtt magas infláció sújtott.
Ennek ellenére a kuna olyannyira stabil valuta volt, hogy 2010-ben például a horvát nemzeti banknak kétszer is be kellett avatkoznia a piacon gyengítendő az euróhoz viszonyított árfolyamát. Egy euró 2010 tavaszán 7,20 kunát ért, ma 7,53-at.
Ugyanannak az évnek az áprilisában egy euró középárfolyama 265 forint volt az MNB szerint.
„Könnyebb lesz az élet. Amúgy is mindent euróban számolunk” – mondta a francia hírügynökségnek Roman, egy zágrábi közgazdász.
Egy nyugalmazott gyógyszerész elutasította azok aggodalmát, akik attól tartanak, hogy a kereskedők az átállást az árak felkerekítésére használják ki.
Más okok, a háború és az áruhiány váltja ki az árak emelkedését. Nem lehet mindent az euróra fogni
– mondta Milan Batur.
Néhányan mégis aggódnak, hogy a kunáról euróra történő átváltás pénzügyi csapást mér rájuk.
„Az időpont talán nem ideális, talán egy kicsit elhalaszthattuk volna a nemzetközi helyzet miatt” – véli egy zágrábi piac virágárusa.
Zdravka Antonic szerint az emberek már most is aggódnak a háborús fejlemények miatt, eközben „az euró bevezetése csak tovább növeli a bizonytalanságot”.
Szeptember eleje óta egyébként – minden más cikkhez hasonlóan – csokrai árát kunában és euróban egyaránt feltünteti. Az utóbbit az évek óta rögzített 7,53 kunás árfolyamon.
A rendszer 2023-ban is érvényben marad.
Horvátországban konzervatív és jobboldali ellenzéki csoportok tiltakoztak az az euró bevezetése ellen arra hivatkozva, hogy a kuna a nemzeti identitás fontos jelképe. Azzal érveltek, hogy a közös valuta csak a nagyoknak, például Németországnak és Franciaországnak kedvez.
Két éve, 2021-ben országos népszavazást kezdeményeztek az euró bevezetésének meghiúsítására, végül nem jártak sikerrel.
A horvátok egy része attól tart, hogy az euró bevezetése után még inkább világossá válik, hogy mennyivel szegényebbek, mint sok uniós szomszédjuk.
Az Eurostat legutóbbi, 2018-ban közzétett felmérése szerint Horvátországban az átlagos havi fizetés mindössze 1179 euró, AKKORI ÁRFOLYAMON 380 ezer forint volt, míg az EU-ban átlagában csaknem a kétszerese.
A becslések szerint háromszázezer horvát nyugdíjas alig 260 eurós, 106 ezer forintos nyugdíjat kap havonta.
„Az euró bevezetése a szegénység és a nyomor érzését fogja kiváltani” – mondta Ana Knezevic, az országos fogyasztóvédelmi hatóság igazgatója, bár ez az érzés akkor is megmarad, ha a nyugdíjasok kunában kapnák járandóságukat.
Az euró horvátországi bevezetése után az unió hét tagországában: Bulgáriában, Csehországban, Dániában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svédországban marad nemzeti valuta.
Bulgária változatlanul 2024-ben tervezi az euró bevezetését, Románia pedig a szándék ellenére egyetlen feltételnek sem tesz eleget – állapította meg az Európai Bizottság 2022-es konvergenciajelentésében.
(Borítókép: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images)