Környezetvédők attól tartanak, hogy hatalmas pusztulást okoz majd a borneói élővilágban az új indonéz főváros idén kezdődő építése, és az őslakos közösség életterét is fenyegeti.
A Borneó keleti részén épülő Nusantara a tervek szerint 2024 végére veheti át Jakarta helyét az ország politikai fővárosaként, Jakarta ugyanis a talajszint süllyedése és a légszennyezés növekedése miatt egyre lakhatatlanabbá válik. Korábban hasonló projekt volt Brazíliaváros létrejötte Brazíliában, illetve Najpjidóé Mianmarban.
Hatalmas ökológiai katasztrófa lesz
– adott hangot aggodalmának Uli Arta Siagian, a Walhi indonéz természetvédelmi szervezet munkatársa.
Borneó – amelyen Malajzia és Brunei is osztozik Indonéziával, és amely a föld harmadik legnagyobb szigete – különleges élővilágáról ismert, és olyan ritka állatok lakják, mint a nagyorrú majom, a ködfoltos párduc, az óriás denevér és az emsemakákó.
Az indonéz hatóságok arra számítanak, hogy Nusantara lakossága 2045-ig eléri az 1,9 millió főt, ami a tájkép megváltozásával, illetve a közlekedés és a gazdasági tevékenységek jelentős növekedésével jár Borneó szívében.
Joko Widodo indonéz elnök hangsúlyozta: egy zöldvárosról álmodik, amely harmóniában áll a természettel. Az új főváros egyik vezető tisztségviselője, Bambang Susantono egy decemberi sajtótájékoztatón
a világ első fenntartható erdei városaként jellemezte a leendő Nusantarát, amely szerinte 2045-ig karbonsemlegessé fog válni.
Sofian Sibarani, a tervezéssel megbízott főépítész leszögezte: egy olyan várost akarnak létrehozni, amely együttműködik a természettel, és a dzsungel részévé válik, nem pedig átveszi a helyét.
A kormány egy 56 180 hektáros területet különített el Nusantara felépítésére. A legelső projektek között szerepel a parlament, munkásszállások, egy gát, egy mecset és a mitológiai madár, Garuda formáját öltő elnöki palota létrehozása.
Azonban a tervek szerint a 466 ezer milliárd rúpiába (28 milliárd euróba) kerülő Nusantara megépítése nemcsak a növény- és állatvilág, hanem az őslakos közösségek létét is fenyegeti. A balik törzs egyik temetőjét például már lerombolták egy gát megépítése érdekében. A törzsfőnök, Sibukdin attól tart, hogy vadászó-gyűjtögető közössége teljesen elveszíti életterét. A hetvenes évek óta a törzs által használt erdő kilencven százaléka esett a gazdasági tevékenység áldozatául – magyarázta Sibukdin.
Az indonéz főváros átköltöztetésére egyebek között azért van szükség, mert egy 2021-es tanulmány szerint a Jáva-tenger partján fekvő Jakarta évente hat centimétert süllyed a talajvíz kontrollálatlan használata miatt. Óvintézkedések híján 2050-ig a jelenlegi főváros negyede víz alá kerülhet – figyelmeztetett a kutatás-fejlesztésért felelős indonéz ügynökség.
Jakarta a világ egyik legsűrűbben lakott városa, az agglomerációt is beleszámítva harmincmillióan élnek benne.
A városban a közlekedés, a hulladékszállítás hiányosságai és a szénerőművek miatt nagy a légszennyezés. A kormány becslése szerint a hatalmas közlekedési dugók több milliárd dolláros veszteséget okoznak a gazdaságnak.
A költözés szükségességét katasztrófavédelmi érvek is alátámasztják: amíg Jakarta egy földtani törésvonal közelében fekszik, a mintegy ezer kilométerrel távolabb lévő Nusantarát már nem fenyegetik annyira a földrengések. Továbbá a mocsaras területen épült Jakartában gyakoriak az áradások, és kutatók attól tartanak, hogy problémát jelenthet a lakosság ivóvízellátása, ha nem áll le a főváros terjeszkedése.
Több mint 17 ezer szigetével Indonézia a világ legnagyobb szigetországa, és 270 millió lakosával a legnépesebb muszlim ország. Viszont lakossága és gazdasága aránytalanul súlyosan terheli Jakartát és Jáva szigetét. Az indonézek 56 százaléka, 156 millió ember Jáván él. Összehasonlításképpen: az új fővárosnak helyet adó Kalimantan tartományban mindössze négymillióan élnek.
(Borítókép: Dugó Jakartában 2019. május 2-én. Fotó: Dasril Roszandi / NurPhoto / Getty Images)