A 65 éves nő csaknem két évtizedet töltött azzal, hogy a Védelmi Hírszerző Ügynökség elemzőjeként Kubának kémkedett. 2001-es letartóztatása után a tisztviselők azt nyilatkozták, hogy szinte teljes mértékben leleplezte az amerikai hírszerzési műveleteket a szigeten. Az egyik tisztviselő szerint az Egyesült Államok által elfogott „legkárosabb kémek” közé tartozott – írta meg az BBC.

Michelle Van Cleave, aki George W. Bush elnök alatt a kémelhárítás vezetője volt, 2012-ben azt mondta a kongresszusnak, hogy Montes gyakorlatilag mindent dekonspirált, amit Kubáról tudtunk, és az ottani működésünket is feltárta előttük. 

A kubaiak tehát tisztában voltak mindennel, amit mi tudtunk róluk, és ezt a saját előnyükre tudták felhasználni. Emellett a kollégáival folytatott beszélgetéseiben befolyásolni tudta a Kubával kapcsolatos következtetéseinket, és arra is talált lehetőséget, hogy a megszerzett információkat más hatalmaknak is átadja

– közölte. 

Letartóztatása után Montest azzal vádolták, hogy négy amerikai kém személyazonosságát és tengernyi titkos anyagot szolgáltatott ki. 25 év börtönbüntetést kapott, az ítéletet hozó bíró azzal vádolta, hogy veszélybe sodorta „az egész nemzetet”.

A hidegháború idején elfogott más nagy hírű kémekkel ellentétben azonban Montest nem a személyes haszonszerzés, hanem az ideológia motiválta. Részben azért vállalta a kubai hírszerzésnek való munkát, mert ellenezte a Reagan-kormányzat latin-amerikai tevékenységét.

A védelmi minisztérium nyomozójának jelentése szerint különösen a nicaraguai kontrák − egy jobboldali lázadócsoport, amelyet háborús bűnök és egyéb atrocitások elkövetésével gyanúsítanak az országban − amerikai támogatása dühítette fel.

Még egyetemista korában szervezték be

A Johns Hopkins Egyetemen az egyik diáktársa kereste meg 1984-ben, miután felháborodását fejezte ki az Egyesült Államok nicaraguai akciói miatt. Később bemutatták egy kubai hírszerző ügynöknek, és egy New York-i vacsorán „habozás nélkül beleegyezett, hogy a kubaiakon keresztül együttműködjön Nicaragua megsegítésében” − áll a jelentésben. 

Miután a következő évben Havannába utazott kiképzésre, csatlakozott az Egyesült Államok Katonai Hírszerzéséhez (DIA), ahol végül a szervezet Kubával foglalkozó vezető elemzője lett.

Körülbelül két évtizeden át néhány hetente találkozott kubai összekötőivel washingtoni éttermekben, és csipogón keresztül szigorúan titkos információkat tartalmazó kódolt üzeneteket küldött nekik. Parancsait rövidhullámú rádión keresztül küldött adásokban kapta.

Végül 2001 szeptemberében vették őrizetbe, miután az amerikai hírszerzés munkatársai fülest kaptak arról, hogy egy kormányzati alkalmazott a jelek szerint Kuba számára kémkedik. Az őt letartóztató egyik FBI-ügynök azt mondta, hogy letartóztatásakor nyugodtnak tűnt.

Montes szabadulása után öt évig felügyelet alatt marad, és az internethasználatát is figyelik. Megtiltják továbbá, hogy a kormánynak dolgozzon, vagy engedély nélkül kapcsolatba lépjen külföldi ügynökökkel.

Pete Lapp, a Montest letartóztató FBI-ügynökök egyike azonban a CBS Newsnak elmondta, szerinte nem valószínű, hogy a nő megpróbálná újra felvenni a kapcsolatot kubai ügynökökkel.

Életének ez a része véget ért. Megtette, amit tehetett. Nem tudom elképzelni, hogy kockáztatná a szabadságát

– mondta Lapp.

(Borítókép: Ana Montes (j) és George Tenet. Fotó: U.S. Department of Defense / Reuters)