Kudarcot vallott Vlagyimir Putyin orosz elnök azon törekvése, hogy megossza a nyugati szövetségeseket az ukrajnai konfliktusban – fogalmazott Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a katonai szövetség és az Európai Unió közötti együttműködési megállapodás aláírását követően.
A főtitkár a NATO brüsszeli székházában tartott sajtótájékoztatón közölte: a katonai szervezet és az Európai Unió egységesebb, mint valaha az Ukrajnának nyújtott és nyújtani tervezett támogatásokat illetően. A felek növelni tervezik a megtámadott ország támogatását.
Nem szabad alábecsülni Oroszországot
– figyelmeztetett a norvég politikus. Szavai szerint Moszkva másfajta Európát akar, ellenőrizni akarja szomszédjait, a demokráciát és a szabadságot pedig fenyegetésként értékeli. Ez – mint kiemelte – hosszú távú következményekkel jár a közös biztonságra nézve, ami indokolja a NATO és az EU közötti együttműködés magasabb szintre emelésének fontosságát – húzta alá.
Kijelentette továbbá: a felek közötti partnerség Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával még szorosabbá válik. A NATO-főtitkár végezetül reményét fejezte ki, hogy a két ország mihamarabb a katonai szövetség teljes jogú tagjává válhat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az EU fokozni fogja a Kremlre nehezedő nyomást az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók fenntartása és megerősítése által. A német politikus emellett kilátásba helyezte további megszorító intézkedések bevezetését Belarusszal szemben. Hangsúlyozta továbbá, hogy Ukrajnának minden rendelkezésre álló eszközt biztosítani kell az önvédelem folytatásához.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a felek között létrejött immár harmadik együttműködési megállapodás erősíti az európai biztonságot, az EU elkötelezett amellett, hogy többet költsön a megőrzésére.
Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban azt mondta: Putyin a katonai szövetség gyengülését szerette volna elérni, de az ukrajnai háborúval megerősítette. Hangsúlyozta: a két ország NATO-csatlakozása a szövetség erősödését mutatja. Az EU ugyanezen okokból felgyorsítja az EU-bővítési folyamatokat a Nyugat-Balkán országaival, korábban tagjelölti státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának, valamint uniós perspektívát Georgiának – tette hozzá a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
A NATO és az EU együttműködésről szóló közös nyilatkozat egyebek mellett rögzíti, hogy az euroatlanti térség az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági fenyegetésével áll szemben.
Az Európa szomszédságában jelentkező konfliktusok, a béke törékenysége és az instabilitás aláássa biztonságunkat, és táptalajt biztosít a stratégiai versenytársaknak, valamint a terrorista csoportoknak ahhoz, hogy befolyást szerezzenek, destabilizálják a társadalmakat, és veszélyt jelentenek biztonságunkra
– fogalmaztak a nyilatkozatban.
A szövegben elismerik az erősebb európai védelmi kapacitás fontosságát, amely pozitívan járul hozzá a globális és transzatlanti biztonsághoz, valamint kiegészíti a NATO céljait és erőfeszítéseit.
Az aláírók kijelentették: „A növekvő stratégiai verseny korszakát éljük. Kína növekvő magabiztossága és politikája olyan kihívásokat jelent, amellyel foglalkoznunk kell.”
Hangsúlyozták, hogy tovább erősítik az együttműködést, valamint bővítik és elmélyítik a közös munkát, válaszul a geostratégiai versenyre egyebek mellett az ellenállóképesség és a létfontosságú infrastruktúrák védelmének fokozása által, a biztonságra veszélyt jelentő technológiákkal szembeni védelem megerősítésével, illetve az éghajlatváltozás biztonságát illetően, valamint a hamis információk terjedésével szemben.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, keddi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Jens Stoltenberg 2023. január 10-én. Fotó: John Thys / AFP)